Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
FÖLDTULAJDON
A tulajdon területének pontosítása a járulékokat maguk után vonó tőkeföldnél nyert kiemelt jelentőséget. Ezért nem egyszerűen valamennyi lécalja szántót kínál az eladó, hanem pl. „egy lécz allya szántót minden hozzátartozóval, az eddig kiosztottakkal és az ezután kiosztandókkal". Például: Sinka István egy léc földjét minden ahhoz tartozó kaszálókkal árulta, kivéve abból a Maár Mihálynak még az apja által eladott hármas osztályt. 312 Duzmath Mihály testvérének Ferencnek adta el orgoványi szántóját „minden használható részivel" de a föld még tíz évig Mózes András izsáki lakos árendájában maradt. Az új tulajdonos Duzmath Ferenc lett, mert kifizette a 750 Ft vételárat, de a szántót csak az árendás idő letelte után vehette birtokba. Még így is megvásárolta. A földkönyvben, 1814-ben Duzmath Ferenc nevéhez jegyezték be a szántót, mint örök tulajdont. Duzmath példája alátámasztja, hogy a földszerzés a megélhetés biztosítása mellett eszköz volt a redemptusi előjogok megszerzéséhez, illetve megtartásához. Ha a szántóföld tulajdoni része nem érte el az egy léc nagyságot, az a redemptusi jogokat veszélyeztette. Ezért a földet minden erővel igyekezetek a család tulajdonában megtartani. 1750 után csak nagyon keveseknek sikerült redemptusi jogot szerezni. Közülük Beliczai György példáján mutatom be, hogyan szerzett redemptus jogot földvásárlással. Beliczai György az 1814-es Liber Fundiban nem szerepelt az eredeti redimálók között. Első két léc földjét a kerekegyházi határból vásárolta ifj. Szabó János földváltótól, de ismeretlen okból a járulék szanki porcióval együtt átadta Baski Jánosnak. Baski ezt a parcellát végrendeletében második feleségének Gellért Ilonának hagyta örökül. Amikor Gellért Ilona ismét férjhez ment, az előző férje által reá hagyott kerekegyházi földet a szanki porcióval együtt örökösen eladta Beliczai Györgynek. Az immár öröktulajdonú két léc földdel redemptussá vált Beliczai tovább gyarapította a birtokot és Pasci Mihálytól megvásárolt további két léc földet az ahhoz tartozó szanki résszel. Harmadik földvásárlása orgoványi tanyaföld volt, amit Nagy Józseftől vett meg szanki porcióval kiegészítve. Megvásárolt földbirtokán két fia, György és Mihály egyenlően osztozott. Nekik személyenként két léc kerekegyházi, és 31 Ft 37 V2 dénár árú szanki földtulajdon jutott. A két redemptus Beliczai fiú földjét tehát apjuk ifj. Szabó János, Pasci Mihály és Nagy János redimált földjéből vásárolta meg. 313 A redemptussá válás másik útja a beházasodással történt földszerzés volt. Erre példa Almási Ferenc esete, aki Rugai Juditot vette feleségül. Judit apja Rugai Mihály kétszer egy-egy léc földet vásárolt, amit az 1814-es földkönyvben már Almási Ferenc nevéhez jegyeztek be. 314 A Nagykun Kerületből Karcag, Túrkeve és Kunszentmárton levéltári anyaga tette lehetővé a részletes vizsgálatot. Az akciók lebonyolítása azonos a Kiskun Kerületben bemutatottakkal. Az adásvételek és más birtokátruházások hitelesítése, engedélyezése és jegyzőkönyvezése külön erre a célra rendszeresített testületi ülésben a főbíró, a szenátorok és a jegyző vagy jegyzők jelenlétében történt. Karcagon nyolc szenátor, két jegyző és a 312 BKML Kunszentmiklós lt. V. 301. j. 1. (1807-1809.) 71. 313 BKML V. 301. g. N- 154/1814. 314 BKML V. 301. g. N2 150/1814.
