Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
A JÁSZKUN AUTONÓMIA VISSZAVÁLTÁSA
A földtulajdon alapján kialakult társadalmi rétegződés jelentősége mellett a vallási, nemzetiségi, műveltségbeli, foglalkozás szerinti rétegződés a jászkun társadalomban mindvégig másodlagos szerepet kapott. A Jászkun Kerület iparűzőinek többsége az irredemptusok közé tartozott. A redemptusok köréből a kevésföldűek az év bizonyos szakaszában iparűzéssel is foglalkoztak, a módosabbak közül kerültek ki a malomtulajdonos molnárok, a segéddel vagy több segéddel dolgozó szűcsök. Található kézműves mesterséggel foglalkozó a nemesek között és a zsellérek között is. Az 1828-as országos összeírásban, a Jász Kerületben 965, a Nagykun Kerületben 783, a Kiskun Kerületben 978 iparűzőt tüntettek fel. 215 A Jászkun Kerület teljes népességéből csupán 4,39%-nak a megélhetését biztosította, részben vagy egészen, kézművesipar. A kerületenkénti megoszlást tekintve közülük legkevesebben a Nagykun Kerületben laktak. A Jász Kerület összeírását Gulyás Katalin elemezte, 216 a Jászkun Kerületről Soós László ad áttekintést. 217 Összességében a Jászkun Kerületben az 1848 előtti évtizedekben 63 céh működött, minden 92-dik ember foglalkozott valamilyen mesterséggel. Országos átlagban ugyanekkor 51 főre jutott egy kézműves. 218 Sajnos nincs számszerű adatunk a helyi kereskedelemről. A boltokat a görög kereskedők bérelték, őket csak az 1850-es években szorították ki a letelepedési jogot nyert zsidó kereskedők, illetve beléptek a helyi kereskedelembe a jászkun polgárok is. Bácskai Vera 219 szerint a XIX. században a gazdasági és piacközponti szerepkört tekintve a kerület mezővárosainak inkább a belső áruforgalomban volt jelentőségük. Az, hogy a polgári forradalom előtt nem alakult ki számottevő kereskedő réteg, összefügg a jászkunok kiváltságaival. A vám és rév kedvezményt csak akkor érvényesíthette a jászkun polgár, ha személyesen vitte áruját eladni. A vallás, a vagyoni helyzettől függetlenül, a feudális- és a polgári kor viszonyai között egyaránt jelentős társadalomformáló tényező volt. A jászkun társadalom döntő többsége a két nagy valláshoz, a római katolikushoz és a reformátushoz tartozott. Az 1820-as években a Jászkun Kerület 165.876 fős népességéből 55,16% volt római katolikus és 44,53% református. Az eloszlás azonban kerületenként nem azonos. Fényes Elek 1839-es statisztikájában, a Jász Kerületben az összes népesség 91,91 %-a római katolikus volt. A Kiskun Kerületben Félegyháza, Majsa és Dorozsma katolikusokkal népesült újra, ezért majdnem egyensúlyban van a két felekezet, hiszen a római katolikusok aránya 55,29%. A Nagykun Kerületben viszont csupán 14,75% római katolikus élt, a 85,03% református vallású mellett. A nagykunsági katolikusok több mint 90%-a a Jászságból benépesült Kunszentmártonban élt. Az arányok később hasonlóak maradtak. A redempciót követően kialakult jászkun népesség mindezekből következően sajátos, kifelé zárt, de belül rendkívül sokszínű társadalommá vált. Legfőbb jellemzője, hogy szabad emberek alkották, akik választott vezetőik és autonóm közigazgatásuk 215 SZML JK kig. Fasc. 4. N ü 2184/1832. Az 1828-as összeírás kerületi javított példánya. 216 GULYÁS Katalin 1993. 277-292. 217 Soós László 1988. 218 EPERJESSY Géza 1967. 219 BÁCSKAI Vera 1988.
