Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

A JÁSZKUN AUTONÓMIA UTOLSÓ KORSZAKA

1850. február 4-én a Jászkun Kerület közgyűlésén kihirdették az új közigazgatási rendet és bevonták a községi pecséteket. A kiváltságolt mezővárosok elveszítették mezővárosi rangjukat, s valamennyi jászkun település községgé fokozódott le. Megváltozott a kerület belső tagolódása, korábbi hármas egysége. Az örökváltság kerületre vonatkoztatása, az úrbéri köteléket nem ismert jászkunok körében nem csupán megdöbbenést, hanem számos gyakorlati problémát is kiváltott. A főkapitány már 1851-ben jelezte, hogy a Jászkunságban úrbéri kárpótlás nem fordulhat elő, az Országos Pénzügyigazgatóság azonban nem vett tudomást a tiltakozásról. 1853-ban a Jászkun Kerületben minden adóforint után 9 krajcár fizetési kötelezettséget írtak elő úrbéri váltság fejében.

936 1855-ben a március 4-én kiadott császári nyílt parancs elrendelte a kataszteri felmérést, december 15-én pedig az igazságügyminiszter új telekkönyvek készítéséről rendelkezett.

937 A kataszteri földfelmérés, az új telekkönyvezés és az úrbéri törvényszékek felállítása, s az ezekkel egyidőben megkezdett tagosítások felszínre hozták a jászkun földtulajdonlásból és birtokszerkezetből adódott problémákat. Megoldásra várt: - a redemptusok, irredemptusok és zsellérek közötti viszony szabályozása, - a legelő elkülönítés, -felosztás és a redempcionális forintok utáni arányosítás végrehajtása, - a terhek újraelosztása, - a községekhez tartozó puszták közül a távolabbiak függetlenítése, s a benépesítés módjának megállapítása.

938 A feladatokra Virág Dénes kunszentmiklósi ügyvéd birtokrendezési bíróság létesítését javasolta. A főkapitány pártolta az elgondolást, s 1853-ban ismételten felhívta a figyelmet a Jászkun Kerület különleges birtokviszonyaira, de nem ért el eredményt. A helytartótanács ígérete ellenére sem külön bíróságot, sem külön bizottságot „politikai comissiot" nem hoztak létre. A megkezdődött határtagosítások iratait és a községi birtokviszonyokat érintő határozatokat a főkapitányhoz kellett jóváhagyásra terjeszteni.

939 Az 1830-as évek végén megkezdett tagosítások folytatását nem csak az 1840 : 30. tc. támogatta, ez irányba terelte a birtokosságot az új adórendszer bevezetése is. 1848tól különösen a vagyonos birtokosok egyre erőteljesebben követelték a községi és birtokossági vagyon szétválasztását, a közbirtokossági szervezetek formális megalakítását. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a vagyonelkülönítések követelése mellett, a közbirtokosságok megszerveződését sürgették a megnyílt birtokszerzési lehetőségek. Félegyházán éppen egy pusztavásárlás lebonyolítása miatt hozták létre a külön birtokossági pénztárat. 1848 júliusában a megbízott félegyházi választmány 25 vft/hold áron megvásárolta Kötönypusztát a tulajdonos Kaszap testvérektől. Az akcióhoz a város nevében kölcsönt vettek fel. A város képviselőtestülete az adásvételi szerződésbe befoglalta, hogy „a szóban forgó Kötöny pusztai birtok Félegyháza városa öszves reSZMLJK Főkapitányi jkv. 1853. 315. A parasztbirtok polgárosítására, a tagosítások országos eredményeire lásd: OROSZ István 1972. 9SZML JK Főkapitányi iratok 586/1856. BKML Kf. lt. Kgy. jkv. 1858. 322. 936 937 145. 938 939