Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
utalt. 840 A későbbi 1784-es összeírás egyet sem ismert el közülük kéményes lakott tanyának, mégis a tilalmasi építményeket tekintjük a karcagi tanyásodás kezdetének. Bellon két tanyásodási szakaszt különböztet meg Karcagon, az egyik a tilalmasi terület tanyásodása a XVIII. század végétől, a másik a XIX. század végén az 1896-os birtokosztás nyomán kezdődött. Ekkor jöttek létre az un. réti tanyák. Mindkét szakasz a földkiosztás és földművelés változásához kapcsolható. A réti tanyák a Tisza szabályozással vízmentesített területen jöttek létre, ahol kaszálót, legelőt fordítottak szántóvá. Kunszentmártonban a tanács és a lakosok 1765-ben határozták el Mesterszállás felosztását. A határozat augusztus 28-án született, ősszel megtörtént a felosztás, s tavasszal a kijelölt szántóföldön a gazdák szállásokat kezdtek építeni. A tanács azonban közbeavatkozott és 1766. június 8-án határozatot hozott „Mesterszállásán a földek között tilos a szálláscsinálás és nyomtatás, — hanem az életet és takarmányt ki kell hordani a Büdös-partra és Szamár-ér párta." 841 A tanács tilalmának oka hogy a földosztályt nem tekintették véglegesnek. 842 A tanyaépítési törekvések ennek ellenére nem szűntek. 1792-ben Szaszkó Mátyás redemptus tanyát, aklot, kertet, istállót, ólat és vermet épített a Sirató elein, az osztatlan földön. A tanács elrendelte a tanya lerombolását. 843 Arról is tudunk, hogy Szaszkó Mátyás állandóan a tanyán tartózkodott. 844 1817-ben Csorbapusztán próbálkoztak tanyás gazdálkodással. A felosztott földön a tanyaépületek helyét is kijelölték. 845 A felosztás azonban itt sem bizonyult állandónak. Tíz év múlva ismét legelőnek fordították és árendába adták a területet. A tanács kimondta a határozatot, a tanyák 15 nap alatt elpusztítandók. Csak az állattartáshoz szükséges építmények, pl. fejetőházak építését engedélyezte az önkormányzat. Mesterszállás végleges felosztásáról 1825-ben, közel kétévtizedes vajúdás után döntöttek. A korábbi próbálkozásoknál az illegálisan felépített határbeli építmények miatt nem sikerült egyezségre jutni. 1825-ben azonban megengedték, hogy a tanyák tulajdonosai megválthassák azt a földet, ahol a tanyájuk volt, 45 Ft/hold áron. 846 A döntés radikális, hiszen Mesterszállás accessórium volt, száz pózna kerthely (tőkeföld) után járt száz öl mesterszállási föld. Azok, akik illegálisan épített tanyájuk megmentése érdekében megváltották a földet, öröktulajdont váltottak az osztatlan redemptus földből. A csorbái és mesterszállási tanyás gazdaságok létrejötte nem változtatott a tőkeföld művelésének földközösségi rendjén. A tőkeföld határközösségét Kunszentmártonban az ugar felosztása bontotta meg legelősször. Az ugar végleges kiosztását 1806-ban határozták el, ugyanekkor engedélyezte a tanács, hogy ki-ki ugarját úgy használja, ahogy gazdálkodása megkívánja. 847 A felosztást 1809 őszén Bedekovich Lőrinc kerületi mérnök végezte el. 848 A tanyásodás itt is gyorsan megkezdődött. 1811-ben a tehetősebb lakosok már a tanyán tartották a 10 BELLON Tibor 1973. 6. " SZML Kunszentmárton lt. tan. jkv. V. 50. 12 SZML Kunszentmárton lt. tan. jkv. VII. 79. 13 SZML Kunszentmárton lt. tan. jkv. VII. 387. 14 SZML Kunszentmárton lt. Örök adásvételek jkv. 1817-1829./1823. N" 76. 15 SZML Kunszentmárton lt. tan. jkv. XIII. 97-98. 16 SZML Kunszentmárton lt. tan. jkv. XV. 61. 17 SZML Kunszentmárton lt. tan. jkv. X. 161-162. 18 DÓSA-SZABÓ 1934.
