Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI

Ugyancsak egyedi jelleget mutat Dorozsma kaszáló osztása. Dorozsmán egy kötél redempcióba 13-20 hold tanyaföld, kilenc hold kétnyomásos szántó és öt hold nyilas osztású kaszáló tartozott. A határ különböző részén elterülő parcellákból most csak a kaszálót emeljük ki. Mennyisége a redempciós váltság arányában állandó, helye viszont a halasi módtól eltérően időszakosan nyilas osztással kijelölt terület. A mennyiségi mutatókat összevetve szembetűnő, hogy míg Halason a szántónak ~ 2,5-szerese a tartós birtokba adott kaszáló, Dorozsmán a szántónak alig hatoda. Dorozsmán ezt egészítették ki a tanyaföld talaj váltó földműveléséből adódó parlagkaszálók. A homoki szántók és parlagkaszálók talajváltó földművelése hét esztendős ciklus szerint változott. Ebből egy évben zabot vetettek, két évben legelőnek használták, négy évben pedig kaszálták.

682 A birtoktalanok kaszálót csak a nyilasokból kaphattak, a tanács által megszabott mérték szerint. Kunszentmiklóson a közlegelőkből szakították ki a kaszálókat. 1772-ben a bábonyiakat, 1782-ben a felsőréti kaszálókat. Kunszentmiklóson a kaszáló a szántóval együtt forgalomképes, annak járuléka. Olyan járulék, aminek helyét és mennyiségét a tanács, vagy a gazdasági gyűlés jelöli ki, a redempciós jog alapján. Pl. Sinka István egy léc földet ad el minden ahhoz tartozó kaszálóval.

683 Ugyanebben az esztendőben Szappanos István redemptus vásárolt „egy lécallya szántót minden calcaturában a kiosztott kaszálón kívül."

684 Kunszentmiklóson a kaszáló nyilasok a nyomások közötti ősgyepeken a Túri rét, Laposrét, Rutczarét, Szabadrét és Kígyós területén voltak.

685 A II. József-kori kataszteri felmérésben a szántók szélében forgó kaszálók voltak, amit két esztendőben kaszáltak, a harmadikban, amikor az ugar jutott melléjük, azzal együtt legeltették.

686 1814-ben a tagosítás után három helyen adták ki a kaszáló járandóságot. A szántók közötti úgynevezett széki nyilasokat pedig azok kapták, akiknek a szántójával határos volt a szikes rész. A nyilas kaszálók osztását a kaszálás előtt néhány nappal a tanácsülésben kijelölt osztó deputátus végezte. A küldöttség először megszemlézte a teljes határt, majd kijelölte azt a részt, ahonnan közmunkában a városi közszükségletre kaszáitattak, a többit pedig felosztották az azévi szempontok szerint. Elsőbbséget a redempciós jog jelentett. A belterülettől távoli Orgovány nagyrészét tanyás gazdálkodásra kiosztott szántók foglalták el, de a laposokat olykor illegálisan lekaszálták. Amikorra a szemléző deputáció a pusztára érkezett, már csak boglyákat vagy azokat sem talált. 1802-ben a Túri rétről vágtak le 238 boglya füvet, amíg az osztó deputátus arra várt, hogy a vízállásos terület felszáradjon.

687 Az örökös birtokháborítási ügyek miatt 1813-ban a város kaszálóit a birtokosok között véglegesen kiosztották kaszálónak. Az első osztás nyilas módszerrel történt.

688 Amikor bőven termett a fű, az igásállatot tartó irredemptusoknak is adtak CSML Dorozsma tan. ir. Kat. felmérés 66. köt. 1789. Közli KÖVÉR Lajos-TÓTH Sándor 1995. BKML Kunszentmiklós lt. Örökvallási jkv. 1809. Uo. ILLYÉS Bálint 1980. BKML Kunszentmiklós lt.V. 301. g. 1. SZML JK kig. Fasc. 4. 1579/1802. SZML JK ir. Fasc. 4. N*-' 235/1812. ós: 133. 683 6S4 583 686 687 68S