Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
en kirostálták. A zsizsik elriasztására a gabona közé barackfa, diófa és fűzfa levelét rakták. 663 A hiányzó növényvédelem következtében az őrölni vitt búzában mérgező anyarozs keveredhetett, ezért a malombírók és molnárok különösen figyeltek, hogy anyarozsos gabonát ne vegyenek át őrlölni. Ha az őrölni valóban anyarozst találtak, a gabonát visszaadták tisztításra a gazdának. 664 KÖZFÖLD JÁRULÉKFÖLD 665 A tőkeföld a szántóföldi földművelés, elsődlegesen a gabonatermesztés helye volt. A kapás növények, valamint a köles, a len, a kender és a széna termelésére a járulékföld szolgált. Megnevezése változatos, a Nagykunságban nevezték apróosztás földnek, rátaföldnek, forgóföldnek, Karcagon megkülönböztették közülük a réti apróosztást, réti nyilasok néven. A Kiskunságban a veteményféleség adta a nevét, a Jászságban termény szerint, vagy járulékföld néven azonosíthatók. A megnevezésbeli különbségektől függetlenül járulékföldet mindhárom kerületben a redempcio után közös használatban hagyott területből osztottak, változó periodizáció szerint. Az osztás módját és mértékét a tanács, 1791 után a kistanács és a külsőtanács vagy a tanács birtokos lakosokkal kibővített nagyobb gyűlésében döntötték el. A döntéseknél vigyáztak, hogy a redemptusok elsőbbségi jogát betartva az irredemptusok és más terhet viselő lakosok is kapjonak kis területű veteményest művelésére. A járulékföld osztási módja igen nagy változatosságot mutat. A Kiskun Kerületben mindenkor a megváltott tőkeföld arányában, illetve redempciós forintonként meghatározott arányban osztottak járulékot. Az osztás arány kulcsa nem csak településenként, hanem azonos településen belül is időről-időre változott. Azokban az esetekben, amikor a járulékföld használatáért fizetni kellett, mindig alacsonyabb díjat szedtek a redemptusoktól, mint az irredemptusoktól, olykor a redemptusok díjtalanul juthattak kertföldhöz, mások meghatározott díjért. Hangsúlyozni kell, hogy földhasználati jogról és nem öröktulajdonú föld osztásáról döntöttek. A járulékföld a tőkefölddel összetartozott. Aki eladta a tőkeföldjét vele adta az éppen használt járulékot, s a vevőre szállt a jövőbeni részesedés joga is. Előfordult, hogy a redemptus gazda valamelyik járulékföldjét bérbe adta irredemptusnak, vagy zsellérnek. A bérlet csak az aktuális periódusra, vagy ha a periódus több éves volt, akár annak részére vonatkozhatott. Kisújszálláson 1761-ben külön tanácsi határozatot hoztak, hogy „ki ennekutánna földet ádánd el örökben vagy zálogban, egyebütt zálogot vagy örököt nem adhat, hanem a Capitalis földekbül". 666 A járulékföld azaz a ku663 BKML Kf. lt. Prot. Pol. XIII. 225/1795. 664 BKML Kh. lt. Prot. C. XXVIII. 147/1831. 665 A járulékföld a tőkeföld utáni járulék, tanácsi osztással meghatározott növények alá osztott föld volt. A tőkeföldhöz csak jogilag kapcsolódott. 666 SZML Kisújszállás Prot. Pol. 1761. 10.
