Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI

kult. 648 Alig történt meg a földosztás újabb rendelkezést kellett hozniuk, hogy az új rend megszilárdulását támogassák „minden ember valaki maga földéhez kíván menni, a dűlőn mennyen, s az szántásban maga földén kívül jár ekéjével és az barázdát avagy dűlőt elrontaná" pénzbüntetést kap. 649 A szabad fogküás szokását, amint Halason úgy itt sem volt könnyű megszüntetni. Még 1758-ban, több mint tíz évvel a redempcio után is sokan „usuálták és használták" a tilalom ellen „szabadgya fogott földeket". 650 Húsz év múlva újra osztottájs; a tőkeföldet. A korábbihoz hasonlóan két helyen jelöltek ki szántásra alkalmas táblákat. Az osztás helyi vitát kavart, s a döntésre hiva­tott kibővített gyűlésben a jelenlévő redemptusok közül 77-en az osztásra, 42-en a régi rend visszaállítására voksoltak. A többségi döntés alapján véghezvitt osztás a már is­mert többszörös nyílhúzással megállapított sorrendben történt. A táblákat szabályosan kimért 360 bécsi öles dűlőkbe adták. Ez az osztás maradandóan megszabta Túrkeve határbeli dűlőrendszerét. 651 Kisújszálláson a szántóföldet két nyomásban művelték ugar nélkül, az egyik nyo­másba őszit, a másikba tavaszi gabonát vetettek. Kisújszálláson a redempciókor a bel­ső földet két helyen, a külsőket három helyen adták ki egy-egy redemptusnak. 652 Egy redempciós forintra Turgonyon két helyen 466, Csorbán két helyen 191, Igarióban 23, összesen 680 négyszögölet mértek. 653 1753 őszén Kovács György földmérő kimérte a dűlőket. Ezt az osztályt jegyezték be a földkönyvbe. 654 1787-ig a mirhófoki gát meg­építéséig időnként a határ kétharmad részét víz borította. A szántókat nyílhúzással, a művelhető helyek foltjaiban osztották. A gátépítésig eltelt idő alatt a lezajlott adásvéte­lek megváltoztatták a tulajdoni helyzetet, amit az új osztásnál figyelembe vettek, s hogy a vett földek egymás mellé kerüljenek bizonyos tagosításnak nem nevezett, de azt a célt szolgáló osztási módot alkalmaztak. Az örök adásvétellel időközben megvett földet a vevőnek az új osztás szerinti törzsbirtok mellett adták ki, „elszakasztván az eladónak a többi földitül". 655 1793-ig összesen 10.711 kh 112 négyszögölt osztottak ki egyéni tulajdonba. A redempcióban való résztvétel tehát csak arra jogosította a redemptust, hogy magánbirtoklású földet kapjon. Azt, hogy hol kapja meg birtokát és mennyit a re­demptusok közösségi döntésén múlott, amint az is milyen arányban adják egyéni tulaj­donba vagy hagyják osztatlan közös tulajdonban váltott földjüket. Kunmadarason 1747-ben „a tanács és a lakosok" együtt határoztak a föld mikénti kiosztásáról. Három személyt: Szabó Györgyöt, Szarka Jánost és Bartha Andrást és „a község közül is öt főt" megeskettek, akik mint megválasztott delegáció elvégezték az osztást. 656 A természeti környezet, a vízjárás és a földminőség minden településen befolyá­solta a földhasználatot. A tanács által kiküldött, s a birtokosok közül választott deputá­SZML Túrkeve tan. jkv. 1750. okt. 15. SZML Túrkeve tan. jkv. 1750. nov. 19. SZML Túrkeve tan. jkv. 1758. szept. 22. SZML Túrkeve tan. jkv. 1765. szept. 26. SZML Kisújszállás, Instanciák 1810-1849. 1070. SZABÓ Lajos 1987. 62. SZML Kisújszállás lt. Rsz. 278. Turgonyi és csorbái puszták földosztási tabellája 1753. BELLON Tibor-HAGYMÁsi Sándor 1992. 337. SZML Kunmadaras tan. jkv. 1. 23. 1747. nov. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom