Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
A táblázatból látható, hogy 72 földtulajdonosnak több parcellában mérték ki a földet. Közülük ki kell venni azokat, akiknek a második táblájuk Galamboson volt, mert annak felét 1758-ban váltották meg, s csak ezt követően oszthatták fel. A galambosi parcellák nélkül már csak 24 földtulajdonos maradt, aki nem egy tagban kapta meg a birtokát. Majsa földkiosztási iratai elpusztultak. Közvetett forrásokból, pl. a peres anyagból kiszűrhető következtetetés, hogy Majsán 1791-ig két nyomásban művelték a szántókat. 630 A redempciókor Majsa 27.579 kh határából 8723 kh-at osztottak fel szántónak. Az újra osztás 1788-91-ig társadalmi konfliktusokat okozva zajlott. 631 Más kiskun településeken csak bizonyos határrészeken nem volt nyomáskényszer, így Kunszentmiklós orgoványi és Dorozsma átokházi földjén, Fülöpszállás kisbalázsi részén, illetve Lacházán, ahol Csókáspuszta kivételével a háromnyomásos földközösségi művelést gyakorolták. Kunszentmiklóson a redempciót követően kétféle művelési módra nyílt lehetőség. Orgoványpusztán a tanyás földművelésre, a belső határban határközösségi nyomásos földművelésre. A szántónak kijelölt belső lécföldeket háromnyomásos művelési módjuk után nevezték kalkaturás földeknek. A határközösségben végzett földművelést a bejegyzett adásvételek bizonyítják. A szántókból egy léc föld megvásárlása valójában háromszor egy léc területet jelentett. Amikor pl. Mező György 1809-ben megvásárolta egy léc örökföldjét, az adásvételi szerződésbe beleírták, hogy az egy léc föld megy mind a három kalkaturában összesen három lécet tészen. 632 Vagy más megfogalmazásban Szappanos István redemptus 1809-ben „egy lécz allya szántót (vett) minden Calcaturában a kiosztott kaszálón kívül". 633 Azt az 1788-as határfelmérésből tudjuk, hogy a három nyomásra osztott szántókba első évben tiszta vagy kétszeres búzát, a másodikban zabot vetettek, s a harmadik évben ugarnak hagyták. Ilyenkor az ugart legeltették. 634 Dorozsmán a 32.500 kh határból 1745-ben 445 kötél földet osztottak ki 160 redemptusnak. 635 A redemptusoknak egyéni tulajdonba adott föld összesen mintegy 13.500 kh volt, a közös használatban hagyott pedig 19.000 kh. A minőség szerint 1320 hold tanyaföldet adtak 25 Ft redempcióra, plusz a község melletti fekete földön két nyomásban kilenc hold szántót, s a tanyaföldek között öt hold nyilas kaszálót. 636 A szántóföldi gazdálkodás a távolabbi átokházi tanyaföldeken parlagolós, a feketeföldi kétnyomásos területen ugarolós rendszerben folyt, vagyis az egyik nyomásba gabonát vetettek a másikat ugarnak hagyták és legeltették. A tanyaföldön talajváltó földműve630 SZML JK kig. Fasc. 9. N 42 és N 45/1791. Korábban úgy hittük, hogy Majsa földkiosztása a félegyházihoz hasonló lehetett. 631 TAKÁCS István: Kiskunmajsa gazdaságtörténete. Kézirat. 632 BKML Kunszentmiklós Örökvallási jkv. 1807-17. 46. 1. 633 Uo. 634 BKML Kunszentmiklós lt. V. 301. g. 1. 635 KÖVÉR Lajos-TÓTH Sándor László 1995. 123-124. Egy kötél föld = 13-20 hold tanyaföld + 9 hold szántó a község melletti fekete földön két nyomásban + 5 hold kaszáló a tanyaföldön. Összesen teht 27-34 hold. 636 KÖVÉR Lajos-TÓTH Sándor László 1995. 123-124.
