Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI
AZ EGYÉNI GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI A redempcio megváltoztatta a Jászkun Kerület földbirtoklását, s mind a közösségi, mind az egyéni birtoklásban új alapokat teremtett. A megváltott földet Fodor Ferenc 610 „adó alatti szabad föld"-nek tekintette, amelyen a gazdálkodási formát a község, mint gazdasági közösség szabta meg. Fodor e megállapítása ma is helytálló, csupán a gazdálkodási autonómia stációi kívánnak részletesebb kidolgozást a jobb megismerés érdekében. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a Jászkun Kerületben kerületenként, sőt településenként jelentős eltérések voltak a birtokszerkezetben. Azt, hogy a földváltó befizetett pénzéért mekkora tőkeföldet, mikor és hol vehetett birtokba, a település önkormányzata állapította meg. A megváltott határ kisebb részét egyéni birtokba adták. Nagyobb részét osztatlan redemptus tulajdonban hagyták, amelyből az egyéni birtokba adott föld arányában, annak járulékául, vagy érdemekért kertföldet, kaszálókat oszthattak. Az önkormányzat testületei döntöttek a szántók és a legelők kijelöléséről, a művelési ágak arányairól, s az osztatlan köztulajdonból kiszakítható szőlő vagy erdőtelepítésre fordítható földről. A helyi önkormányzatok hatásköre kiterjedt a határfelosztásra, a birtokba adásra, a művelési ágak és módok szabályozására. TŐKEFÖLD Az egyéni tulajdonba és birtokba adott földet a váltásra utalva forintos földnek (Kisújszállás, Halas), rovásföldnek (Túrkeve), láncföldnek (Karcag), kertföldnek (Jászberény, Félegyháza), élőkertföldnek, élőföldnek (Félegyháza), lécföldnek (Kunszentmiklós), vagy a kimérés helyéről elnevezett jussnak (Kunszentmiklós, Halas), tanyaföldnek (Karcag, Kunszentmárton), szállásnak (Halas) nevezték. Az eltérő megnevezések a redempcio végrehajtásakor helységenként megállapított redempciós váltási kulcsra, az alkalmazott mértékekre, a földkiadás helyére stb. utalnak, de mindenütt a redempciós jogokat hordozó tőkeföldet jelentik. Azt, hogy a földváltó a befizetett pénzéért mekkora területű tőkeföldet kapott, az adott településen alkalmazott redempciós kulcs szerint az önkormányzat állapította meg. Volt olyan település, ahol a redempciós váltságot az adófizetőkre, adóforintjaik után vetették ki, s a meglévő vagyoni és társadalmi tagolódást átmentették a redempciót követő időszakra. Ilyen település volt Halas. FODOR Ferenc 1942.