Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

irredemptus népességi arány változásával az irredemptusok aránya növekedett, de szegénységük miatt terhelhetőségük alig változott. Egyes településeken, pl. Kunszentmiklóson az átlagosnál többen kaptak mentességet az adófizetéstől. 1822-ben Kunszentmiklóson 420 birtokosból 180-an bújtak ki valamilyen indokkal az adózás alól.

605 Nem véletlen, hogy az 1830-as évek elején innen indul el az a mozgalom, amelynek követelése az egyenlő teherviselés elve alapján a tisztségviselők adó alá vonattatása volt. A számadások felülvizsgálatában mindenkor figyelemmel kísérhető a kerületi számvevőszék törekvése a települési önkormányzatok tisztségviselőinek aprólékos pénzügyi ellenőrzésére. Amikor 1770-ben a kerület elrendelte a beneficiumok árendába adását, egyidejűleg határozatba foglalta, hogy sem a főbírók, sem a nótáriusok nem árendálhatnak.

606 A számadási felülvizsgálatokban a kerületi számvevő nemcsak a számadásokhoz csatolt nyugták valódiságát, számszaki egyeztetését végezte el, hanem az egész települési gazdálkodás összhangját vizsgálta. Ajánlásokat adott a jobb gazdálkodásra, a jövedelem növelésében bevált módszert más településnek is ajánlotta. A láthatóan eladósodott, vagy az eladósodás felé haladó településekre felhívta a közgyűlés figyelmét, hiszen intézkedni csak a közgyűlésnek volt lehetősége. 1797-ben pl. Árokszállás számadásában a bevétel 9537 Ft 44 xr, a kiadás 6231 Ft 03 xr, a mérleg tehát pozitív. A számvizsgáló azonban felhívja a közgyűlés figyelmét, hogy Árokszállásnak 3500 Ft adóssága van, ezért hasson oda, hogy törlesszen. Ugyanekkor Dorozsmának csak 50 forintos bevételi többlete volt, a számvevő itt azt jegyezte meg, hogy nem kell félteni Dorozsmát, mert ha felépül a temploma azonnal „remanentiat mutat".

607 A számvevői felülvizsgálat végzői tehát nem csak a pénzügyi rendszabások megtartását vizsgálták, a települések belső életének ismeretében javasoltak felmentést, vagy büntető szankciót. A kerületi esküdtek évközben úgynevezett „véletlen" vizsgálatokat tartottak. 1802 májusában, pl. Horváth Mihály nádori táblabíró minden kiskun helység pénzkezelését megvizsgálta. Semmi rendelleneset nem talált.

608 Az 1836/37. évi számadásokban viszont már tetemes kifogást, figyelmeztetést olvashatunk.

609 Árokszállás eladósodása 1797-től figyelhető meg. A lakosok túlterheltségét mutatja, hogy 1838 decemberére 8000 forint adótartozást halmoztak fel. A kerületi számvevők minden apró túlköltekezést szóvá tettek. Halast, pl. megszólják, mert nádat vásárolt közpénzen, holott termett a város határában. Az éves számadásban vizsgálják felül az építkezési költségeket. Kisújszálláson felróják a tanácsnak, hogy az ősszel kiveretett téglát, amit a téglavető cigány égetés előtt otthagyott, a tanács nem takartatta be, ezért tönkrement. A kárt a közpénztárnak kell viselni. Jászberényben a helység cselédjeinek vett csizmák párjáért hét forintot fizettek. A számvevőszék tagjai azonban megállapították, hogy olyan csizmák hat forintért is vásárolhatók. Az alkut tevő szenátorokat a 28 pár csizma után 28 forint SZML JK kgy. jkv. 1832. febr. 11. 141.sz. BKML Kf. lt. Prot. Curr. 1770. Prot. 4-5. Fasc. 2. 87. SZML JK Fasc. 2. N*-' 99/1797. SZML JK Fasc. 6. 856/1802. SZML JK Számvizsgálószék iratai IV. 4. Rsz. 1/1839.