Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)

GAZDASÁGI AUTONÓMIA

adott előleget, s itt tartották nyilván a lecticalis és terragialis pénztár bevételét. A lectica a házaspároktól beszedett egyházi adó volt. A Jászkun Kerületben, mivel a kegyúri jogot a helyi önkormányzat gyakorolta, a pénztár jövedelmét helyben az egyház költségeire fordították. A településeken a beneficiumok jövedelme és a helyi bevételek az 1790-es évekig néhány kivételtől eltekintve, fedezték a kiadásokat. Az eladósodás a XIX. század fordulójára válik szembetűnővé. A megnövekedett igazgatási apparátus költségeit, a kerületszerte növekvő középítkezéseket már csak kölcsönökből tudták finanszírozni. A kölcsönök egy része belső kölcsön volt. Helyi gazdáktól, az árvapénztártól kértek kölcsönt. Minden tiltás ellenére keverték a pénztárak jövedelmét, onnan fizettek, ahol éppen volt pénz. A kölcsön felvételt éppúgy, mint a kamatra kiadott kölcsönt a kerület engedélyezte.

597 Megfigyelhető, hogy a háziadó bevezetésének időszakában bukkannak felszínre azok a lakossági követelések, amelyeknek célja, hogy a tanács gazdálkodásába szélesebb körű beleszólási, de főként ellenőrzési lehetőséget kapjonak. A követelések eredményeként alakultak meg a külsőtanácsok. A Jászkun Kerület éves számadási vizsgálatai a legapróbb túlköltekezést is szóvá tették. A közgyűlés behatárolta a főbíró és a tanács utalványozási jogát. A húsz forinton felüli kiadásokat a kerületi magisztrátus vagy a közgyűlés engedélyezhette,

598 az építkezéseket a nádori hivatal. A XVIII. században, dacára a redempciós terheknek, szinte kivétel nélkül minden településen nagyszabású középítkezések folytak. A Nagykun Kerület öt településén ebben az időszakban templom épült. A Jász Kerületben szintén a XVIII. század végére épültek fel az új, barokk templomok. A Kiskun Kerület új településein Majsán, Félegyházán, majd a katolikusok betelepítése után 1770-ben Halason is katolikus templomot építtettek. Sorra épültek a malmok, a kvártélyházak, helységháza és nótáriusház, boltok és kocsmák. Mindez építési tervek és költségvetés bemutatása után, kerületi és nádori jóváhagyással zajlott. A települések állandó bevételei között mindvégig a kocsma és mészárszéktartás maradt a legjelentősebb. Az összes bevételhez viszonyított aránya azonban idővel csökkent. Az 1762/63-as évről készült számadásban Jászladánynak a beneficiumokból 1114 Ft bevétele volt, az egyebekből pedig mindössze 211 forint.

599 A község összes kiadása 961 Ft-ot tett ki. A mérleg tehát pozitív. Ekkor még minden jászsági községben többszázforint többlettel zártak, a legkevesebb maradvány Mihálytelken volt, 18 Ft. Dorozsma a Kiskun Kerület legkisebb települése a háziadó bevezetése előtti esztendőben 20 forint és 7 krajcár többlettel zárta az 1768-69-es

600 esztendőt. 597 BKML Kh. lt. E 45. 43/1784. Halas kerületi engedélyt kér, hogy 3000 Ft-ot kiadhasson 6%-os kamatra. 598 BKML Kh. lt. E 45. 42., N- 45/1786. 599 SZML JK kig. B Capsa III. Fasc. 1. 1/1763. 600 SZML JK kig. A Caps. VI. szn. II. g.