Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
GAZDASÁGI AUTONÓMIA
EGYÉB BEVÉTELEK Eseti díjak A határhasználat egyéb bevételei közé soroljuk azokat az esetenkénti díjakat, amelyeket a település határán áthajtott állatok után az idegenek fizettek. Ugyancsak eseti bevétel volt, amikor egy-egy falkának, ménesnek rövid időszakra legeltetési jogot béreltek, őszi, vagy tavaszi legelőt, esetleg egy-egy évre szóló legeltetési jogot. Idegenektől beszedett legelődíjak Díjfizető Ev Összeg Díjbeszedő Győri kereskedők 1762/63 108 Ft Halas Fájsz 1771 24 xr/db Halas Bogyiszló 1839 6 xr/db Halas Határon áthajtott állatok után 1767 74 Rft 36 xr Fülöpszállás Határon áthajtott állatok után 1767 103 Rft 5 xr Szabadszállás Némely szomszédok és rácok 1767 127 Rft 85 xr Kunszentmiklós Győri kereskedők 1767 45 Rft 45 xr Halas 1771-ben amikor a fajsziak határát az árvíz elöntötte, Halastól kértek legeltetési lehetőséget. Hasonló ok miatt a Sárközből az uszódiak, foktőiek is legeltettek olykor a halasi határban. Ezekben az esetekben a tanács engedélyezte a legeltetést és beszedte a legeltetési díjat, de előzetesen el kellett nyernie a helyi gazdák beleegyezését. Azoknak a településeknek, amelyek a nagy vásáros helyek Pest, Kecskemét, Debrecen vagy Vác állatfelhajtó útvonalába estek az áthajtott állatok legeltetéséért szedett taksa rendszeres bevételi forrás volt. Halas évi 300-400 Ft taksát szedett be. Kiemelkedően sok volt az 1777/78. év bevétele, amikor 23.383 göböly és 2040 juh haladt át a halasi határon. A házipénztárba ekkor 471 Ft 45 krajcárt könyveltek el. Általában egy számos állat után két dénárt szedtek, a juhokból tíz juh számított egy számos állatnak. Szabadszállást az 1795/96-os számadások megvizsgálásakor a Jászkun Kerület azért állítja jó példának a többi település elé, mert 795 forintot szedett be a határán áthajtott állatok legeltetéséért. 588 Természetesen a kiadási oldalon is szerepeltek hasonló tételek, ami azt mutatja, hogy a jászkun községeket is megfizettették, ha állataikat idegen határon hajtották keresztül. Vásár- és piacjövedelem 1745-ben három településnek Halasnak, Jászberénynek és Karcagnak volt vásártartási joga, 1846-ban viszont már 17 településnek. Nyolc jászkun község 1848-ig nem nyert országos vásártartási jogot. SZML JK Fasc. 2. N- 99/1797.
