Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
GAZDASÁGI AUTONÓMIA
foglalja el. Az új szabályozás szerint colonus rubrikába kell összeírni minden földbirtokost, a birtok nagyságtól függetlenül akár van háza, akár nincs. Colonusokhoz sorolják a redemptusok különvált fiait (itt redemptusnak nevezi!) akkor is, ha a földet az apjuktól még nem kapták meg. Az irredemptus kategória helyére az inquilinus kerül, s azt kell ide sorolni, akinek háza van, de földje nincs, s öröksége sem várható. Subinquilinus, akinek se háza, se földje, se öröksége nem várható és másnál zsellérként lakik. Felülvizsgálják a nemességet is. Nemesnek írják össze azokat, akiknek a nemességét a Jászkun Kerületben kihirdették. Ok és gyermekeik a személyüktől nem adóznak, de mesterségük és kézi munkájuk után igen. Adómentességet adnak a hatvan évet betöltött tehetetlen öregnek, a kiszolgált és örökösen hazabocsátott invalidus katonáknak fejüktől és mesterségüktől, de ha legényt tartanak akkor a mesterségtől adózniuk kell. Ha a katona kiszolgált 12 évet és nem rokkant, akkor csak a fej adótól kap mentességet. A tisztségviselők adómentessége nem változott. A szabályzat a földosztályozási vitáknak véget vetendő településenként megadja, hogy az adott település földje összességében melyik osztályba tartozik. Pl. Árokszállás fele első, fele második, Apáti fele második, fele harmadik, Lacháza 3/4-ed része második 1/4-ed része harmadik, Jászberény 1/4-ed része első, 1/4-ed része második, 2/4ed része harmadik osztályba soroltatott. 471 A kaszálók és szántók között adóosztályban nem tesznek különbséget. Kimondják, hogy minden „állandó osztály alatt levő földek mellyeket a lakosok örökösen eladhatnak és vehetnek általában közadó alá írassanak össze". Adóalap az ugarban termesztett dohány, vagy a káposztaföld is. A szőlő, válogatás nélkül a harmadik osztályban marad s rögzítik, hogy 300 D-öl számítson egy kapásnak. Pontot tesznek a belső és külső haszonbérletek adóztatási vitáira. Minden idegen adót fizet a jászkun földön legeltetett minden jószága után. Ha az idegen jószág csak időszakosan, nyári legelőre tartózkodik a kerületben, akkor az adóalap a fűbérhez igazodik. A kerületbeliek árendás pusztán legeltetett állatlétszámának pedig továbbra is fele az adóalap, az 1824-ben elfogadott indoklás szerint. A részletes szabályzatból végezetül a házak osztályozását emelem ki. Említettem, hogy a föld adómentessége 1770 előtt is csak részben igaz, bár direkt földadót nem vetettek ki. Az 1832-es szabályozás bizonyítja, hogy a földbirtok nagysága a házadóbanjelent meg. A házak osztályozása Kisújszálláson 1756-ban, Félegyházán 1761-ben bukkant fel az adókivetésben. Az osztályozás alapja pedig nem a ház, vagy a porta mérete, minősége, értéke volt, hanem a tulajdonos földbirtokának nagysága. 472 Az 1832-es új szabályozásban, akinek „valóságos földbirtoka az ugarok kihúzása nélkül" 60 holdon felüli, annak háza I. osztályú, a 40-60 hold föld tulajdonosáé másodosztályú, a többi a földetlen mesterek házával együtt harmadosztályú lett. 1835-ben a követek ismét utasításba kapták, hogy igyekezzenek enyhíteni az állami adóztatás terheit, s érjék el, „hogy a Megyebéli Lakosoknak személlyei, belső 471 BKML Kf. lt. Lad. 13. Caps. 1. Fasc. 6. N- 14/1832. 472 Itt kell eloszlatnunk azokat a félreértéseket, amelyek nyomán a III. osztályú házakat putriházaknak gondolták. FODOR Ferenc 1942.
