Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
JOGSZOLGÁLTATÁSI AUTONÓMIA
laris kerület fő tisztségviselői és táblabírói kaptak helyet, ha egyik vagy másik tag nem jelent meg az a törvényszék működését és ítélkezését nem akadályozta. Az ügyek előterjesztője a fiskális volt. A nádori főkapitány által elnökölt testület polgári ügyekben első fokon ítélkezett, ha a per több kerület lakosait érintette, ha a vitatott vagyontárgy több kerületben feküdt, a kerületek közötti határvitákban és jobbágy visszakeresi perekben. A reformátusok házassági és válóperes ügyeiről az 1790:26. § rendelkezett. 413 Másodfokon ítélt a főkapitányi törvényszék a községi tanácstörvényszék elől megfellebbezett polgári perekben, valamint a particularis kapitányi széktől fellebbezett perekben. 414 A hármaskerület polgári törvényszékétől további fellebbezési lehetőség nyílt a nádori törvényszékre, amely a jászkunok polgári pereinek legfelső ítélő fóruma volt. A főkapitányi polgári törvényszéket legtöbbször Jászberényben tartották, de előfordult, hogy más jászkun településre hirdették meg. Mivel az egész Jászkun Kerületre kiterjedt a hatásköre az ítélő fórumot jászkun kerületi polgári törvényszéknek nevezték. A büntető ügyek közül a nagyobb bűnügyben első fokon a főkapitányi büntető törvényszék ítélt. A büntető törvényszéket azonban bíráskodási ciklusonként mindhárom kerületben külön-külön tartották. A büntető törvénykezés particularis kerületenkénti gyakorlását az indokolta, hogy a bűnözők az előzetes és az ítéletben megszabott fogságukat a particularis kerület tömlöcében töltötték le. Mindhárom particularis kerületnek külön tömlöce volt. A főkapitányi törvényszék a vármegyei sedriához hasonlóan működött. Üléseinek meghirdetése a XVIII. században civilis sedria vagy criminalis sedria néven, illetve ezek névváltozatain történt. A XIX. századtól fokozatosan áttértek a bíróságok magyar nyelvű megnevezésére. Azt, hogy a perek magyar nyelven folytattassonak és a prókátorok magyar nyelven apelláljonak már 1764-től elrendelte a generális közgyűlés. 415 Fellebbezésre a feleknek 15 nap állt rendelkezésre. A nemesek közötti, vagy a nemesi juss iránti perek a főkapitányi polgári törvényszéken kezdődtek, s a királyi táblára voltak fellebbezhetők. 415 A honoratiorok elleni fiscalis perekről csak 1817-ben hoztak határozatot. Mivel megalázónak tartották, hogy a honoratiorok pereit a rabokat ítélő törvényszéken vegyék fel, 1817-től a honoratiorok elleni fiskális perek is a polgári törvényszéken kezdődhettek. 417 A bírósági ülések napjait nádori vagy főkapitányi leiratra a generális közgyűlésből körlevélben tudatták mind a 25 jászkun községgel. Két példát emelünk ki. 1794ben, március 17-24-ig civilis sedriát hirdettek Kunszentmártonba, azzal a figyelmeztetéssel, hogy ott egyúttal a criminalis sedria is elvégeztessen. Ezt követően a bírósági testület átvonult Félegyházára, ahová március 26-ra hirdettek criminalis sedriát. 418 1835-ben március 30-ra és az azt követő napokra, Jászberényben tartandó polgári 413 STIPTA István 1998. 77-79.; GYÁRFÁS István 1867. 283-285. 414 GYÁRFÁS István 1866. 103-105. 415 BKML Kf. lt. Prot. Curr. F2. N- 3 pag. 48. 416 SZML JK lt. Polgári Tsz. jkv. 1810. 186-187. 417 SZML JK lt. Polgári Tsz. jkv. 1817. 441. p. 418 SZML JK lt. Kgy. jkv. 1794. 440. jksz.
