Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
BEVEZETÉS
Az 1279. augusztus 10-i oklevél mellett a redempcio utáni autonómia magába olvasztotta mindazokat a szabadságjogokat, amelyeket a kunok és a jászok az idők során kaptak. Az oklevelek Jászberényben őrzött gyűjteményét Pintér Jenő nyomtatásban közreadta. 47 Az ismert középkori oklevélgyűjtemények, regeszták kötetein túl — felsorolásukat szükségtelennek tartjuk — Benedek Gyula helytörténeti szempontokat előtérbe helyező katalógusát kell megemlíteni. 48 Anyaggyűjtése elsődlegesen az Országos Levéltár Mohács-előtti okleveleire támaszkodik. A helységek betűrendjében történő közlés nagy segítséget jelent a Jászkun Kerület településeinek történeti kutatásában. A kötet tartalmi'kivonatokat, regesztákat ad, s közli az esetleges nyomtatott forrásokat, ha az egykorú oklevél már nem található. Itt említem meg a Damjanich Múzeum adattárában lévő, Hild Viktor által készített jászkun regeszták kéziratban maradt köteteit. Mindezek az oklevélközlések, regeszták és a jelenlegi jászkun levéltári anyagban őrzött másolatok, valamint a középkoros történészeink kiváló munkái azok a források, amelyekre támaszkodva a Jászkun Kerület autonómiájának 1745-1876-ig terjedő szakaszát, és előzményeit áttekintem. Témakutatásom célja a Jászkun Kerület redempcio után kialakult autonómiájának részletes feltárása. Kutatásom során a történelmi és néprajzi módszerek komplex alkalmazására törekedtem, s az autonómia igazgatástörténeti, jogtörténeti vonatkozásainak felmutatását az adott emberi közegben való érvényesülését, a kölcsönhatások elemzését tartom fontosnak. Ezekre koncentrálva próbálom meg bemutatni a jászkun autonómia jellemzőit a helyi társadalom és az egyes ember szemszögéből. Munkám épít az elmúlt huszonöt év során keletkezett előtanulmányaimra, amelyek a most kitűzött cél egy-egy részterületét tisztázták. Feldolgozásom a szakirodalom mellett elsődlegesen az egykorú eredeti és hiteles levéltári forrásokra támaszkodik. Levéltárosként az évtizedek során szinte a teljes jászkunsági levéltári anyagba betekinthettem. Több mint húszéves közvetlen levéltári anyagrendezés eredménye két kutatási segédletem azokról a levéltári fondokról, amelyeket a jelenlegi Bács-Kiskun Megyei Levéltár részlegei őriznek. Közülük a két legnagyobb kiskunsági település Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának leltára, több száz iratfolyóméter anyag darabszintű megismerése után, új típusú segédletként született meg. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár megjelentette, így mások kutatását segítheti. 49 Rendeztem mindazokat a Kiskun kerületi fondokat is, amelyek a különböző igazgatási és jogszolgáltatási szerveknél, intézményekben keletkeztek 1848-1876 között. Ez az irattömeg a II. világháború viszontagságai között teljesen limbus, nagymértékben fizikailag károsodott papírhalmazzá vált, s Kiskunfélegyházára kerülése előtt több Pest megyei levéltár limbus raktári anyagát terhelte. A teherautónyi irattömeg munkám nyomán, ma darabszinten rendezett, kutatható. Segédletét más, a Kiskun Kerület irataiból álló fondokkal együtt elkészítettem, s az a vonatkozó igazgatástörténeti, jogtörténeti és kutatási tudnivalókkal kiegészítve 1996-ban megjelent. 50 47 PINTÉR Jenő 1910. 48 BENEDEK Gyula-ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária 1998. A kötet gazdag további bibliográfiai közlést ad. 49 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1991. 50 Uő. 1996a.
