Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun autonómia - Dél-Alföldi évszázadok 22. (Szeged,2005)
FÖLDTULAJDON
maradt ingó és ingatlan jószágaikból, „hogy tsak férjeiket Redemptusoknak tehessék mindenik, hat hat Rfra földdel meg elégszik, leg kisebb praetentiot sem tartván fel az atyai és anyai jusshoz. " 35 ° Madarasi példát említünk a hitbér földbeni kiadására, szintén 1772-ből. Az egyezséglevélben Csatári Györgyné hitbérébe 10 Rft étrékű földet kapott és 50 Vft-ot, amit mivel ismét férjhez ment s a fiaival megyezett, „az atyafiaknak engedelméből ... betsülettel elvitt". Minthogy a Jászkun Kerületbe beköltözött nemesek kerületbeli földje nem vált nemesi tulajdonná, a végrendelkező nemes megkülönböztette nemesi birtokait redimált földjétől. 1790-ben Borbás János jászapáti nemes végrendeletében — mivel csak leányai születtek — minden földjét két leányára hagyta, de gondosan elkülönítette a redimált és a nemesi jószágot. 351 Jászapátiból hozunk példát a közszerzemény öröklésére. 1794-ben Bereczky Judit néhai férjével közös szerzeményéről rendelkezik „Néhai Vass Nagy Mihály hitvesemmel együtt keresett vagyonkáinkbul váltottunk egy gyalog földet, amely föld holta után hitvesemnek énreám maradt és sajátom". 352 A földből 3 db 25 forintos földet hagy Katalin lányára, és egy 25 forintos földet Erzsébet leánya fiú gyermekére. Jászapáti földkönyvében a közszerzeménynek nevesített föld Vass Nagy Mihály nevén szerepel, a feleség nincs földszerzőnek bejegyezve. 353 Egy másik Jászapátiban kelt végrendelet az asszonyok szerzett birtokaik feletti szabad rendelkezését bizonyítja. Antal Katalin, Illés Benedek özvegye 1786-ban íratta meg végrendeletét, amelyben Pál fiát mindenből kitagadta. „Szerzett s birtokomban lévő 25 Ft-os földemet, házamat, kertemet, szőlőmet" — hagyom két unokámra. 354 1778-ban Félegyházán Endre András — akinek fia is volt (!) — „atyai hajlandóságból természet szerént való lányának Eörzsébetnek mint Sinkó István hitvesének (Galamboson 1/2 kötél földet) örökösen és megmásolhatatlanul ki adta, ... minden appertinentiával". 355 Az ősi és a szerzett föld elkülönítését mutatja a kisújszállási B. Tóth István testamentuma. A testansnak összesen 119 forint és 32 dénár redempciójú földjéből 65 Ft váltás az ősi, a többi a maga keresménye volt. Az ősi földet teljes egészében István fiára hagyta. A szerzettről úgy rendelkezett, hogy abból a fia minden leánytestvérének 5-5 forintos földet adjon ki. A feleségére 19 forintos földet hagyott, de csak ötforintost öröktulajdonba, a többi az asszony halála vagy férjhezmenetele után visszaszállt a fiára. Külön rendelkezett a szőlőről, ami szintén szerzett vagyon volt. Egyik szőlő a fiára maradt, a másik pedig közösen a két lányára és a feleségére. 356 A szőlőről kivétel nélkül külön rendelkeztek, ha egyéb föld is volt a hagyatékban a szőlőt legtöbbször a leányok örökölték. SZML Kunmadaras iratai Rsz.l. 150. SZML Apáti lt. Rsz. 135. Na 21 Fasc. 15. Caps. 27/1790. Uo. Na 6 Fasc. 19. Caps. 27/1794. SZML Apáti lt. Liber Fundi 1760. 7. SZML Apáti lt. Rsz. 135. W 10. Fasc. 15. Caps. 27/1786. BKM Kf. lt. Prot. Pol. 5. 39. p. 1778. SZML Kisújszállás lt. Rsz. 778. Caps. D. Fasc. 8. N^ 55/1820.
