Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VIII. A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉNEK RÖVID TÖRTÉNETI VÁZLATA (KITEKINTÉS)

török házat és a klasszicizáló Vedres házat. Nem díszíti a Dóm teret a SZAB épülete melletti lakóház sem. Szemben vele, a Dóm tér hangulatába illeszkedik, építészeti stí­lusához simul az egyetem orvosi centruma szak- és továbbképzési központjának Tarnai István által tervezett épülete (1971). Példája annak, miként lehet korszerű megoldá­sokkal újat alkotva, a régit tiszteletben tartva építkezni. A szegedi építészet szellemi erejének bizonyítéka: amint lehetőség nyílt rá, mo­dern házak születtek. Első remeklés Szeged első toronyháza, a hét emeletes sokszemű Sellőház, amelyet Borvendég Béla tervezett. Az 1959-ben átadott 55, jobbára kis laká­sos épület nevét a Tisza-parti falát díszítő bronz sellőről, Makrisz Agamemnon alkotá­sáról (1961) kapta. Igény merült fel a ház belsejének díszítésére is, így készült el Vég­vári Gyula Szegedet mint „a napfény városát" bemutató terrakotta alkotása (1962). A hatemeletes, átriumos, függőfolyosós Megyeháza (1961), amelynek emeleteire spirálszerű lépcsősor és páternoszter visz fel, korának egyik markáns megjelenésű leg­színvonalasabb középülete. Az alumíniumfüggöny-falú, sarkain mészkőlapokkal bo­rított épületet Schőner Ervin, számos középület és kórház alkotója tervezte. Az épület 108 nyolc méteres, a föld felett vasbeton gerenda ráccsal összekötött cölöpön nyug­szik, homlokzatmagassága 36 m. Az irodaépületben mintegy 300 szoba található, fala­it számos művészeti alkotás díszíti. Az első és második emeleten található a Megyega­léria, elsősorban a megyében élt vagy élő festőművészek alkotásaiból összeállított gyűjtemény. Az épület kezdetben Csongrád megye hivatalainak és a megyei pártbizott­ságnak adott helyet. Ez utóbbi területét 1990 után az egyetem szerezte meg, ahol gaz­dasági hivatalát és a jogi kar tanári szobáit helyezte el. Az 1960-as évek második felétől kezdve azután egyre több középülettel gazdago­dott a város. Felépült a postapalota (1978, tervezte: Marossy Miklós), később MATÁV székház monstruózus épülete, vele átellenben az egykori DÉLÉP iroda (1978, tervezte: Türkössy Attila), ma APEH székház, Újszegeden az MTA Biológiai Központjának épülete (1973, tervezte: Tarnai István, Károlyi István) és az Új klinika (1984-1989, tervezte: Marossy Miklós) a Semmelweis utcában. Mellettük számos egyetemi kollégiummal gyarapodott a város. Végül a Nóvák István és Szekeres Mi­hály által tervezett Deák Ferenc Gimnáziumot (1988-1989) emelték. A középületek sorából a Dóm téren épített Somogyi-könyvtár és Csongrád Megyei Levéltár 1984-ben átadott épületéről — mintegy a korabeli modernista építészeti stílusban született jelleg­zetes alkotásról — szólunk részletesebben. Hasonló építészeti elemek, stílusjegyek és formák jellemzik a kor nagy építményeit. A Dóm tér hangulatát ugyancsak meghatározó 9130 m 2 nagyságú, 28 m magas, 26 m mélységű objektumot Pomsár János és Péterfia Borbála építészmérnökök ter­vezték. A tervezőket országos tervpályázat útján választották ki. A kivitelezést a DÉLÉP vállalat végezte. Amint ismeretes már, Szeged árvizekkel elöntött, majd több méterrel töltött talaja megkívánja a biztonságos alapozást. Éppen ezért a könyvtár­levéltár épületét 232 darab tíz-tizenöt méteres, földbe süllyesztett, vasbetonból készült, un. Franki-cölöpre helyezték, amelyeket vasbeton ráccsal kötöttek össze. Maga az épület 38 tartópilléren áll. A vasbeton és acélgerendák súlya együttesen 1500 tonna. Az épületet záró külső üveg borítást, a köpenyfalakat, az ablakszárnyakat alumí­nium tartószerkezet hordozza. A 3266 m 2 nagyságú, barnás színű reflexiós, hőszige-

Next

/
Oldalképek
Tartalom