Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

tet, Katona Dávidot, Szmollény Nándort és Vicsay Lajost. 1938-ban a Szent István évben vette fel első királyunk, 1955-ben pedig Kőrösy Józsefnek, az országos hírű statisztikusnak a nevét. A négy évfolyamú női felsőkereskedelmi iskolát 1912-ben létesítették. Kezdetben közös igazgatásban működött a fent említett fiú kereskedelmivel. A sokat vándorló iskola végül Gróf Klebelsberg Kunó segítségével nyerte el saját épületét 1931-ben a Mérey utca 3. szám alatt. Az első világháború utánls népszerű maradt a leány tanuló ifjúság körében. A felsőipariskola az 1894-ben alapított fa- és fémipari szakiskolából fejlődött ki, és 1898-ban költözött be Mars téri épületébe, amelyben az 1940/4l-es tanévben vegyipari középiskola nyílt, ma pedig az élelmiszeripari főiskola működik. Az 1908-ban Állami Felső Ipariskolává fejlesztett intézmény impozáns Kálvária téri épülete Antalfy Lajos alapítványával 1914-re épült fel, de csak 1937-ben tudták elfoglalni. Az ide jelentkező diákok számos szakmában sajátíthattak el ismereteket, sőt felnőttek számára is sok tanfolyamot indítottak. A tanulói létszám állandóan növekedett, 1937 és 1944 között 300-400 között mozgott. A korszak — főképpen a két világháború közötti idő — pedagógiai szemléletétől nem esett messze egy olyan iskolakomplexum megvalósítása, ahol vertikálisan több iskolafajta épül egymásra egy igazgatóság vezetése alatt, kihasználva a sokszínűségben rejlő pedagógiai lehetőségeket. Ilyen volt a budapesti Ranolder Intézet, ahol kisdedóvó, elemi és polgári iskolák továbbá tanítóképző és internátus épültek egymásra. Ennél változatosabb intézetet alakítottak ki a „Miasszonyunkról" nevezett szegény iskolanővérek a Szentháromság és Szent Ferenc (Vaspálya) utca sarki portáján, az Oltványi István prépost által alapított iskola telkén emelt kétemeletes iskolaépületükben, ahol az idő előre haladtával nyolc képzési formát szerveztek meg: alapítási éve Négyosztályú elemi iskola 1873 Nyolcosztályú r. kat. elemi népiskola, (VII. oszt. 1940-től, VIII. oszt. 1941-től) 1873 R. kat. polgári leányiskola 1894/1895 Árpádházi Boldog Margit Leánygimnázium 1934 Boldog Gizella r. kat. Nőipariskola 1930/1931 Boldog Gizella Ipari Leányközépiskola 1943/1944 R. kat. Tanítónőképző Intézet és Gyakorló Elemi iskola (1938-tól leánylíceummá alakult) 1901 Kisdedóvó 1934 Összefoglalónknak nem célja az összes szegedi iskola katalógusának elkészítése. A fentiekből már látható az a színes kép, amelyet városunk iskolái mutattak a polgári korszakban. Azonban nem hallgathatjuk el, hogy hiányzik egy iskola kataszter, amelyben fellelhető lenne az összes Szegeden létezett iskola a legfontosabb adataival. A fent bemutatottakon kívül nem jut hely a polgári iskolák (lány és fiú) tételes felsorolására — jóllehet méltóságteljes épületeik a mai szemlélőnek is azt mutatják, tekintéllyel rendelkeztek alapításuk idején —, illetőleg a diákotthonok bemutatására. Az