Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VII. A POLGÁRI VÁROS

Winklerek és Milkók, Tóth Péter, a Grassely család, Gál Ferenc, Kiss Dávid és mások a kereskedelemben messze vitték Szeged hírét. A jómódú és tehetős kereskedők vállaltak szerepet a tőkés termelésben létfontosságú hitelélet és intézményei, a bankok létrehozásában. A szegedi bankok közül a már említett, és a korszakban mindvégig főszerepet játszó, 1845-ben alapított SzegedCsongrádi Takarékpénztár mellett a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank (1867), a Szegedi Kézműves Bank (1890), valamint a Szegedi Hitelbak (1890) tartoztak a legerősebbek közé, és az első három a két világháború között is megtartotta pozícióit. Mellettük több bankot alapítottak. A korszakban 9 bank tevékenykedett Szegeden a takarék- és hitelszövetkezetek mellett. Az erős pénzintézetek átvészelték a válságot és azt az időt, amikor 1920-ban kialakították az önálló magyar pénzrendszert, amely során később, 1924-ben létrehozták a Nemzeti Bankot. A szegedi bankokban éppen úgy mint másutt, megszervezték a legfontosabb üzletágakat, a takarékbetét kezelést, a váltóleszámítolást, és a jelzálogkölcsön folyósítást. A 19. század második felében kiépült bankrendszer a második világháborút követő időkig állt fenn annyi változással, hogy a fővárosi és külföldi banktőke főképp a két világháború között egyre erőteljesebben hatolt be a szegedi bankéletbe. A szegedi ipar, kereskedelem és bankélet éppen úgy, mint az egyéb gazdasági ágazatok sajátos dél-alföldi színt adtak a városnak, főszereplői az előállított termékek mellett kifejezték a szegediségét, amelynek máig ismertető jegyei a bemutatott száz év történései során alakultak ki. 6. SZELLEMI ÉLET, MŰVELŐDÉS a) Az ISKOLÁK A polgári korszak a letűnt világhoz képest a gazdasági és társadalmi változások mellett újat hozott a szellemi élet területén. Az új társadalom állami, valamint magán intézményeinek és szervezeteinek működtetése csak művelt, főképp szakképzett munkaerő alkalmazásával valósulhatott meg, ami megkívánta a képzés helyeinek és formáinak, az iskoláknak és az iskolarendszernek a létrehozását. A változtatás különösen az Alföldön — a többi országrészhez hasonlítva jelentős elmaradottsága miatt — nagy feladatot jelentett. Egész Csanád és Csongrád megyében, például csak Szeged és Hódmezővásárhely rendelkezett középiskolával. A makói gimnáziumot nagy viták után 1895-ben alapították, akárcsak a gyulait. Szeged mint sok másban, e tekintetben is messze megelőzte városszomszédait. A polgári korszak szegedi iskolatörténete a mindig jelenlévő nehézségek és szegénység ellenére sikertörténet. A korszakban felépült az iskolarendszer teljes piramisa a népiskoláktól az egyetemig. A középiskolák sokszínűségükkel széles kínálatot nyújtottak a városban tanulni vágyók számára, aminek következtében Szeged iskolaváros lett. Az iskolák azóta nemcsak a képzés intelligens műhelyei, hanem mint munkahelyteremtő intézmények a város létének mások mellett alapjai. Városunk a Délvidék iskolaközpontja lett, ahova szívesen küldték a Trianon előtti időkben a Bácskából és a Bá-