Blazovich László: Szeged rövid története - Dél-Alföldi évszázadok 21. (Szeged, 2007)

VI. AZ ÚJRAFELEMELKEDÉS KORA (1686-1849)

Miközben az országgyűlés ülésezett, az osztrák sereg lényeges ellenállás nélkül három oszlopban indult Szeged bekerítésére. A Félegyházáról kiindult balszárny Alpárnál kelt át a Tiszán és tartott Makó felé, a jobbszárny Szabadkán át haladva Törökkanizsánál próbált átkelni a folyón, míg a főszárny egyenesen Szegednek tartott. Július Haynau táborszernagy seregének előőrsei augusztus 2-án minden ellenállás nélkül megszállták a várost, a következő napon pedig egész serege megérkezett, amellyel Szegeden befejeződött a forradalom és szabadságharc időszaka. Két nappal később, augusztus 5-én a véres szőregi csatában, amelyet Haynau a szegedi városháza tornyából látcső vön szemlélt, az osztrák haderő leverte a magyart, és ezzel a város és vidéke történetében új korszak kezdődött.