Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

NYÍREGYHÁZA NEVE ÉS ELSŐ ELŐFORDULÁSA ÍROTT KÚTFŐBEN

NYÍREGYHÁZA NEVE ÉS ELSŐ ELŐFORDULÁSA ÍROTT KÚTFŐBEN Nyíregyháza kialakulásának, legkorábbi történetének — számunkra legalábbis — két kritikus pontja van: Nyíregyháza nevének magyarázata és a legelső, bizonyosan Nyíregyházára vonatkozó adat megállapítása. A korábbi szakirodalomra történő hivatkozástól felment bennünket az a körülmény, hogy annak áttekintését Mező András — Magyar Nyelvjárások 12 (1966) 137-140. — elvégezte. Hogy kiindulópontul Mező fejtegetéseit választjuk, az a tény indokolja: az általa kimunkált elképzelést fogadta el s tette széles körben ismertté Kiss Lajos munkája (Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 472. [egyik lehetséges megoldásként említi ezt 1988-ban: FNESz. II. 256.]). Mező András már 1966-ban felvázolta a korai Nyíregyházával kapcsolatos elképzelését. Eszerint a település nevének legkorábbi említései a Váradi Regestrum 1219. és 1222. évi Nyr adatai lennének, vagyis a tatárjárás előtt Nyír alak szerepel a helység neveként. A tatárjárás után feltűnő Nyíregyház ~ Nyíregyháza adatok — Mezőnek Györffy György feltevésére visszavezethető magyarázata szerint — azzal kapcsolatosak, hogy az -egyház, -egyháza utótagnak a középkorban 'puszta' volt a jelentése, s a tatárjárás alatt elpusztult és újból meg nem szállt falvak helyét csak a romos egyház hirdette. A falu neve tehát akkor kapta az -egyház, -egyháza utótagot, amikor pusztává vált. Vagyis: „a tatárjáráskor vagy közvetlenül utána elpusztult a kis település, s emlékét csak a romos egyház hirdette. így lett a Nyír nevű faluból Nyíregyház ~ Nyíregyháza" (Mező András: i. m. 140-142.) Lényegében ez a magyarázat olvasható Mező Andrásnak Németh Péterrel közösen írott és az 1970-es évek első felében publikált munkáiban is. Az egyik szerint a „település eredeti neve Nyír volt" (ezt az alakot tükrözik a Váradi Regestrum 1215. és 1219. évi Nyr adatai), az „-egyháza utótag a tatárjárás után járult a névhez, és azt bizonyítja, hogy a település elpusztult, s pusztulása idején már templomos hely volt" (Mező András—Németh Péter: SzabolcsSzatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza 1972. 85.). A másik részletezőbb kifejtésben adja elő: ha „elfogadjuk azt a feltevést, hogy a Váradi Regestrum 1215-ös, 1219-es és 1222-es bejegyzései városunk ősére vonatkoznak, következő megemlítéséig több mint száz év telik el", amikor is már Nyíregyház alak olvasható. A névalak változását Györffy kutatásai alapján magyarázza: mivel „sok falunév a tatárjárás után az -egyház, -egyháza utótaggal megtoldott alakban tűnik fel", így a tatárjárás idején már templomos településeknek — lerombolásuk után — „az -egyház utótaggal bővült eredeti nevük". „Nyíregyháza eredeti Nyír nevének megváltozásából névmagyarázatunk alapján tehát arra következtethetünk, hogy a község a XIII. század közepére már egyházas hellyé vált" (Mező András—Németh Péter: A régi Nyíregyháza. Nyíregyháza 1973. 38-40.).