Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)

VÉSZTŐ

suk a Vésztő-vidék falvainak népességét. Mivel Vésztőn 60, Mágorban 55, Fáson pedig 33 családot vettek lajstromba, egy-egy családot átlagban öttagúnak számítva a vésztői lakosságot 300, a mágorit 275, a fásit 165 főnyire becsülhetjük. Az 1560-as évek elején az adóköteles kapuszámban megfigyelhető növekvő tendencia

90 (azaz a lakosság relatív „gazdagodási" folyamata) 1564-ben elakadt, vagy legalábbis megtorpant. Ekkor Vésztőn 20,5, Mágorban 31,5, Fáson 24 adózó kaput írtak össze.

91 Feltehetőleg a török adóprés szorítása, egy esetleges elvándorlás adhatja magyarázatát ennek. Amikor a török 1566-ban elfoglalta Gyula várát, Békés megyében a török hódoltság 17. század végéig tartó időszaka vette kezdetét. Megjelent: Vésztő története. Szerk. Szabó Ferenc. Vésztő 1973. 91-117. 90 Hasonló folyamatra mutatott rá Orosháza esetében Györffy György (a 84. jegyzetben i. m. 232.), e a folyamatot azzal magyarázta hogy a Tiszántúlon a harci zaj egyelőre elcsendesedett, a török távolabb, a Dunántúlon és e Felvidéken támadt. 91 Mindezt 1. KARÁCSONYI JÁNOS: a 11. jegyzetben i. m. II. 340., 215., 104.