Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)
BÉKÉSCSABA
fia: István (aki a kastély ostromakor elesett Imrének az apja volt) adott adómentességet. 146 Ezt 1552-1553-ban még tiszteletben tartották az adószedők. 1552-ben a másfél forintos királyi adó behajtásának lajstromában azt olvashatjuk, hogy „Csaba az Abrahámfiakhoz és más nemesekhez tartozik, lakosai hosszú idő óta mentesek a királyi felség adójának fizetése alól". 147 Nagyjából ugyanez a kép tűnik ki az 1553. évi összeírásból is. 148 Az 1556. február 2-án (még a csabai kastély elpusztulása előtt) kelt félévi adókimutatásból már arról értesülünk, hogy a csabaiak 32 forintnyi adót tartoznak fizetni. 149 A szokásos évi egy, félévi fél forintos adóval számolva 64 fizető telket (kaput) 150 tételezhetünk fel Csabán, s a falu lakosságát — a bevett ötös szorzószám alapján — ekkor minimálisan 320 főre becsülhetjük. 1557-1558-ban már a török is készített összeírást (deftert) megyénk területéről, vagyis ez időtől kezdve a csabai jobbágyok is kétfelé adóztak. A defter Csabán 29 házat említ, 151 25 régit és 4 újat, 152 lakosait magyarnak minősíti. [Mivel ezt az adónemet csak a módosabb rétegek fizették, a népességszám megállapítására nem használható.] A pillanatnyi helyzetet rögzítő török defter Csabát közepes nagyságú falunak mutatja: szomszédságában Békésen 200, Csorváson és Mezőmegyeren 30-30, Mező-Kétsopronban 23, Csatáron 10, Gerlán 9, Vészén 6 [adózó] házat írtak össze. 153 Az 1560. és 1561. évi dikális összeírás felsorolja Csaba urait; mindkét évben olvashatjuk Székely Miklós (Székely Benedek fia), Abrahamfi István (a kastélyépítő Péter unokája, Nagyécsi Klára férje), Szterzenkovics Mátyás özvegye (Szterzenkovics Mátyás az általa hitszegő módon tőrbe csalt Abrahamfi Imre sógornőjét vette feleségül), Székely Márton (Abrahámfi-leány férje) és Nagy Balázs nevét, míg csak 1560ban Jász Lukács, csak 1561-ben pedig Tursi István és Abrahamfi Boldizsár nevével találkozunk. 154 A Csabán birtokos urak listája szépen illusztrálja az ősi tulajdonosok, az Ábrahámfiak térvesztését; a gerlai uradalomnak s így Csabának is mind nagyobb része jutott a leányági leszármazottak, illetve a családdal semmiféle rokoni kapcsolatban nem álló „idegen" nemesek kezére. 1560-ban az adószedő csak Jász Lukács 4, illetve Székely Márton 1 kapuja után tudott pénzt behajtani, 1561-ben pedig egész Csaba hátralékban volt. így nem áll módunkban a lakosság számának hozzávetőleges megállapítása sem. Egy azonban bizonyos: a hátraléknak nem Csaba elnéptelenedése volt az oka (hiszen adataink 1562-től a népesség számának növekedéséről szólnak), hanem inkább az a körülmény, hogy a korábban adómentességet élvezett csabaiak mind nehezebben tudtak eleget tenni a kétfelé történő — és többfajta — adózás súlyos követelményeinek. 1562-ben 21 parasztnak volt vetése, 29-nek nem. A lakosság száma ekkor 146 KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. II. 51. 147 GyO. 170. 148 MOL. Conscriptio dicalis. VI. 208. 149 GyO. 257. 150 A telekkel és a kapuval kapcsolatban 1. GYÖRFFY GYÖRGY: a 23. jegyzetben i. m. 231. 151 Hogy a magyar összeírások telke (portája) és a török defterek háza megfelelést mutat, 1. uo. 232.; továbbá FEKETE LAJOS: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Bp. 1943. 15. 152 VELICS-KAMMERER II. 204,; OBMT. 88. L. KARÁCSONYI JÁNOS: Törökvilág Békésmegyében 1559-1604. BÉvk. XI. 16. 153 OBMT. 87-88. 154 BO. I. 172., 177. A genealógiai viszonyokra 1. KARÁCSONYI JÁNOS: a 37. jegyzetben i. m. III. passim. Az 1500. évi összeírást illetően 1. KARÁCSONYI JÁNOS: Békésvármegyének szolgabírói járásokra való régi felosztása. BÉvk. XII. 192-193.
