Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)
ELŐSZÓ
ELŐSZÓ A jelen kötet 15 tanulmányt tartalmaz. Közülük a legkorábban készült, a Békéscsabáról szóló 1970-ben jelent meg, a legfrissebb, az alföldi régiókat taglaló pedig itt jelenik meg először. 33 esztendő helytörténeti írásaiból nyújt válogatást a könyv. Magam az itt találhatónál szélesebb körben végeztem lokális jellegű kutatásokat, hiszen a települések közül Pápa, a vármegyék, várispánságok közül Sopron, Locsmánd, Nógrád, az egyházmegyék közül az esztergomi érsekség, a pécsi püspökség históriájának e gye gy szelete jelent meg tollamból önálló tanulmány formájában. Van továbbá olyan monográfiám (A vármegyék kialakulása Magyarországon), amelynek nagy része valójában helytörténet. És amennyiben ide soroljuk — és ezt joggal tehetjük — a regionális történetet is (Erdély, Szlavónia históriáját), akkor további köteteimet lehetne megemlíteni. Helytörténeti jellegű munkásságomból e helyütt csak azokat adom közre, amelyek egy tájegység, az Alföld múltjára vonatkoznak. A Békés megyei Orosháza szülötte lévén figyelmem természetesen irányult erre a térségre. Első, nyomtatásban napvilágot látott írásaim egyikében 1965-ben az Orosháza története és néprajza munkát ismertettem, két évvel utóbb pedig már magam jelentkeztem e tárgykörben önálló kötettel (Olvasókönyv Békés megye történetéhez- I. A honfoglalástól 1715-ig). A helytörténet iránti érdeklődés tehát pályám kezdetétől napjainkig elkísért, jóllehet nem műveltem folytonosan, megszakítás nélkül. Volt életemben egy másfél évtizedessé duzzadt, hosszas időszak, amikor nem elsősorban a helytörténet művelőjeként, hanem helytörténeti vállalkozás (a Szeged története) szervezőjeként, sorozatszerkesztőjeként tevékenykedtem. Az alábbi írások a tematikai egyveretűségtől (attól, hogy a középkori Alföldre vonatkoznak) eltekintve meglehetősen vegyesek. Egy részük saját kezdeményezésből íródott, más részük felkérésre. Eltérőek voltak az igények is: hol jegyzetekkel ellátott szaktudományi írás kerekedett ki tollam alól, hol „csak" ismeretterjesztő munka. Magam ez utóbbi műfajt szintén fontosnak tartom (ezért is válogattam be ilyeneket a kötetbe). A tudósnak ugyan elsőrendű feladata új eredmények felmutatása, de időnként elengedhetetlenül szükség van arra, hogy az addigi megállapításokat népszerűsítő formában, ám a tudományos megállapítások velejéből mit sem elhagyva tegye közzé. Erre a szaktudósnál nincs, nem lehet alkalmasabb személy. Egész oktatásunk megkövetelte/megköveteli, hogy a tanulóifjúság kezébe nyelvükön szóló, közérthető, de a tudomány eredményei által hitelesített olvasnivalót adjunk. Vegyesek az itteni tanulmányok abban az értelemben is, hogy a szinte kutatási beszámolótól a kis területekre irányuló mélyfúrásokon át a tér különféle egységei (település, megye, régió) eltérő mélységű bemutatásáig terjednek. Ezért viseli a kötet a Fejezetek címet. A tanulmányokat általában eredeti formájukban közlöm. Ez vonatkozik apparátusukra is. A megjelenésük
