Kristó Gyula: Fejezetek az Alföld középkori történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 20. (Szeged, 2003)
BÉKÉSCSABA
hogy ti. Békés megyében a tényleges faluszámot a 14. század elején 75 körül állapíthatjuk meg, és mivel a tatárjáráskor a falvaknak mintegy fele végleg elpusztult, a tatárjárás előtti falulétszámot legalább 150-nek kell tekintenünk, 27 arra a következtetésre kell jutnunk, hogy Árpád-kori falvaink nagy többsége a tatárjárásig eltelt mintegy két évszázad alatt jött létre. Csabával kapcsolatban látszólag más a helyzet: nevével első ízben az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben találkozunk. 28 (Itt jegyeznénk meg, hogy a Váradi Regestrumban 1215-ben szereplő „villa Chaba", azaz Csaba falu 29 nem a mai Békéscsabával azonos, hanem Közép-Szolnok megyében keresendő. 30 ) Eszerint tehát Csaba a tatárjárás után keletkezett falu lenne. Egyelőre azonban egy mozzanat megfontolásra késztet bennünket: Csaba 1332-1337-ben egyházas (templomos) faluként fordul elő, márpedig Györffy György megállapítása szerint „a pápai tizedlajstromban szereplő falvak néhány kivétellel már a 13. században fennállottak". 31 Közismert, hogy I. István király élete vége felé kiadott második törvénykönyvében úgy rendelkezett, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. 32 Egyetértünk Szabó Istvánnal: ha a király az 1030-as években „nem tudott többet megkövetelni, hogy csak minden tíz falunak legyen egy temploma, megérthető, hogy még a század végén, sőt századok múlva is és mindvégig sok falunak — elsősorban a kisebbeknek és újabbaknak — hiányzott a temploma". 33 Nyilvánvaló, hogy a király rendelete — ami 1030 táján, de talán még évtizedekkel később is jámbor óhaj volt — nemigen érvényesült gyorsan Békés megyében sem; itt csak 1046 után lehetett hozzálátni az intézkedés realizálásához. A fejlődés a templomok vonatkozásában a nullpontról indult, miközben már nem jelentéktelen számú, téli szállásból jobbágyfaluvá alakuló képződmény létével kell számolnunk. A templomok (egyházas helyek) száma a megye területén 1332-1337-ben 17, a falvaké pedig a tatárjárás előtt legalább 150. 34 Még ha figyelembe is vesszük, hogy a 17-es szám a tatár pusztítás utáni állapotot tükrözi, míg a falvak száma az 1241 előttiét, bízvást levonhatjuk azt a következtetést — mert a tatárjárás óta eltelt mintegy évszázadnyi idő alatt, különösen annak utolsó évtizedeiben a békés építő tevékenység reprodukálhatta a tatárjárás előtti egyházas helyek számát, ha a falvak számát még nem is —, hogy nagyjából minden 9-10 falu rendelkezett egy templommal. Az a — már Karácsonyi János által megfigyelt, de általa másként magyarázott — jelenség, hogy „egy-egy alföldi város mai határán egykor 8-10-13 falu is állott..., Békés mai határán hajdan 9, a Csabáén 7 község, nevezetesen szülővárosomnak, Gyulának, mai határán 8 község létezett", 35 Árpád-kori falvak (tarosok) esetén — legalábbis Békés megyében — feltűnő megfelelést mutat I. István'II. törvénykönyve 1. törvénycikkének tendenciájával. 27 Gy. I. 500. 28 VMO. I. 1. 45., 89. 29 VR. 195. 30 Vö. TIBORI JÁNOS: Békéscsaba története a Körös-kultúra idejétől a felszabadulásig. Békéscsaba 1960. 11. 31 Gy. I. 10. Csabára vonatkozóan 1. TIBORI JÁNOS: a 30. jegyzetben i. m. 12. 32 ZÁVODSZKY 153. 33 SZABÓ ISTVÁN: a 18. jegyzetben i. m. 73. 34 Gy. I. 500. 35 KARÁCSONYI JÁNOS: Két, feledésbe ment békésmegyei helység. BÉvk. X. 10.
