Milenko Palić: Visszaemlékezés a világháború éveire 1941-1945 - Dél-Alföldi évszázadok 19. (Szeged, 2003)

„HORTHY LEGSZEBB KATONÁJA VOLTAM..." BEVEZETŐ MILENKO PALIC VISSZAEMLÉKEZÉSÉHEZ

dokolhatta volna befolyását, ottlétét. A bevonulás után történteket Varga Csabának a visszaemlékezéshez fűzött megjegyzéseiből

41 tudhatjuk meg. Idézi a szabadkai Reggeli Újság 22. évfolyamának 110. számát, melyben 1941. május 2án még ezt adták hírül: „Az egész Tisza mentén Bácsföldvár volt az egyetlen hely, ahol ... a kettős feltámadás alkalmával nem került sor vérontásra, sem emberáldozatra, de egyetlen puskalövés sem dördült el."

42 Ezután viszont itt is rémhírek, fenyegetések, feljelentések fordítot

ták szembe az embereket és megkezdődött a kitelepítés, amit Palié is említ, hiszen elő

ször saját családja is veszélybe került. Ő valószínűleg már akkor látogatott haza, és láthatta az internáltak csoportját, amikor Varga Gyula bácsföldvári szereplése befeje

ződött. Milenko Palié memoárja egyedülálló abból a szempontból, hogy a szerző a szerb kisebbség tagjaként írta meg emlékeit, tapasztalatait, véleményét a történtekről. A bácskai magyar és a szerb nép élt kisebbségben és a hatalom birtokában is, mindkettő nevében követtek el bűnöket, és mindkettő átélte a hatalom elvesztését is. Ezeket a traumákat ki kell beszélni, írni, hogy beépüljenek a múlt képébe — hogy múlttá válja

nak. Ilyen a zsablyai és újvidéki mészárlás története és ilyen az 194445 fordulóján lezajlott, több tízezer áldozattal járó vajdasági magyarellenes megtorlás is.

43 Mindany

nyiunk számára fontos, hogy történelmünk részeként ismerjük az eseményeket, me

lyeknek megértését, feldolgozását segítik a túlélők, kortársak emlékei. Pihurik Judit 41 Varga Csaba: Bácsföldvári interregnum egy kényszerleszállást szenvedő repülő visszaemlékezése tükrében. HL Tanulmánygyűjtemény 2912. 42 Uo. 4. 43 Az 1944 őszétől 1945 tavaszáig a magyarok lakta területeken bekövetkezett jugoszláv megtorló ak

cióknak, melyeknek becslések szerint 2040 ezer áldozata volt, nagy magyar nyelvű irodalma van. Ld. pél

dául CSERES Tibor: Vérbosszú Bácskában. Budapest, 1991., KlSS JÓZSEF: Az áldozatok is emberek... Do

kumentumok a jugoszláviai magyar kisebbségeket ért megtorlásokról, 1944. szeptember 1945. május (I

V.) Napló, 1991., Matuska MÁRTON: A megtorlás napjai. Újvidék, 1991., MÉSZÁROS SÁNDOR: Holttá nyilvánítva. Budapest, 1991. A. Sajti Enikő: Impériumváltás, magyarellenes megtorlások, kitelepítésekés a konszolidáció feltételeinek kialakulása a Délvidéken. Századok 2002/5. 10611114.