Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

család tagjainak dolgairól nem egészen 70 évnyi időből 3 oklevél tájékoztat. A Debrecenben tartózkodó Szegedi Máté 1448. január 10-én kelt levélben értesítette Mizser Pape-t, hogy elküldi Fülöp nevű familiárisát, akinek adja át a széki és dési só árát, mivel uruk már nagyon gyötri miatta. A pénz megküldését április 30-án nyugtatta.

12 Mizser János szegedi bíróról annyit tudunk, hogy 1462. augusztus 10-én már nem élt, és hogy korábban megszerezte magának Asszony szállása kun pusztát, amelyet halála után a Beneszállásán lakó Deák Antal nyert el. Asszonyszállását a király visszaadta a szegedieknek. Mivel a pusztának nagyobbik részét egykor a kunok mellett a szegediek használták, Mizser tekintélyes polgárként, talán bíróként tehette rá kezét, utódai azonban nem tudták megtartani. A király visszavette, és a szegedieknek juttatta. Asszonyszállás területén állattartást folytattak, mert az oklevél campus-t és fenetum-ot említ, a legeltetés és a szénagyűjtés helyét.

13 Mizser Mihály szűcsmesterrel a budai káptalan 1511. október 3-i okleveléből ismerkedhetünk meg. A budai káptalan előtt Peczely (Perczely) más néven Szűcsnek mondott Antal pesti lakos kiegyezett Szűcs Barnabás ugyancsak pesti lakossal, a szűcs céh mesterével a vasárnapi céhnapok rendezése miatt keletkezett peres ügyükben. Perczely Antal visszavonta keresetét, amelyet Szűcs Barnabás, Szegedi Pál, Mizser Mihály és Beke Ferenc szűcsmesterek, céhtársai ellen nyújtott be, Szűcs Barnabás pedig megtéríti Antalnak az ezzel járó kiadásait.

14 Mizser Pape mint már gazdag szegedi polgár állhatott a király szolgálatába, és látott el valamilyen tisztséget a sóforgalomban, ami egyúttal bizonyítéka a tehetős szegedi polgárok részvételének a szegedi sóközpontban és a királyi sóügyek intézésében. Szegedi Máté ugyancsak itt teljesített szolgálatot. Pape-nak testvére vagy atyafia lehetett János, a szegedi bíró, a harmadik nemzedékhez tartozó Mihály pedig szűcsmesterként élt Pesten. Az állattenyésztést és kereskedést sem hagyhatta fel, hiszen köre és rokonsága tovább folytatta azt. A circumspectusnak nevezett Szegedi Pál ugyanis ugyancsak a budai káptalan előtt Majosházai Bokor Páltól megvásárolta a Fejér megyei Solt székben lévő Ilbő pusztai részét 75 forintért 1518. április 19-én. 1520. április 14-én pedig fiaival: Józseffel és Imrével zálogba vette Hernádi Baráth Mátétól Peszéri Császár Balázs özvegyének, Katalin asszonynak a Pest megyei Peszér és Way birtokon lévő részeit bizonyára állattartás céljára.

15 A kunok 14-16. századi vándormozgalmának keretében a városba, mezővárosba költözésre Csomorkányról és Hódvásárhelyről származó adatok is árulkodnak. 1469ben uraik, a Jaksicsok felbujtására 53 jobbágy intézett támadást a Békés megyében fekvő, a gyulai uradalomhoz tartozó Szénás lakói ellen, ahonnan Bicsei Gergelynek, a gyulai uradalom tiszttartójának és két jobbágyának a 100 arany forintot érő szénáját elvitték. A hatalmaskodás kivizsgálása során keletkezett oklevelek egyikében fennmaradt az erőszaktételben részt vevő jobbágyok névsora, amelyben rábukkantunk Csortán (Csartán) Demeter nevére, aki bizonyára a Csertán nemzetség szállásterületéről került 12 ÉRSZEGI 1982. 28., 32. sz. 13 REIZNER IV. 57-58. 14 ÉRSZEGI 1982. 90. sz. 15 Uo. 109., 110. sz.