Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

A középkori Makó helyét a Maros és a Fok, a későbbiekben Nagyér között lokalizálhatjuk, tehát északról, keletről és délről víz nyújtott védelmet a településnek, amelynek temploma a korszak végére, mivel a folyó a partot rombolva fokozatosan északi irányban, a település felé haladva alakította medrét, már a Maros parton állt. A Hód uta és a Szeged felé Tápé irányába menő út találkozása tájékán feltételezzük a piac helyét. Egy utca bizonyára az Arad felé vezető út két oldalán alakult ki. Fontos hely lehetett a rév. Mivel több nemes úr lakott Makón, kúriáik is a településen álltak. Közülük Makó Gergely fiai: László és Miklós romos kúriáját említik a defterek.

54 A közeli Szentlőrinc helyét máig fennmaradt neve, közelebbről pedig középkori templomának egykori relikviái jelölik ki. Makó, bár nem települt közvetlenül a Maros partjára, a korszak végére oda került, és később, 1753-ban, hogy megmeneküljön a pusztulástól, a Maros első nagyobb folyószabályozását éppen a makói kanyar átvágásával hajtották végre.

55 Gyulától észak-nyugatra a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál továbbá a Csíkos-ér, a Vica és más kisebb vízfolyás mellett alakult ki Békés, amely nemcsak névadója volt megyéjének, hanem az egész középkor során jelentős települése. (12. kép) 1405-ben említették először oppidumként, ugyanekkor piacáról is szól az oklevél.

56 A gyulai uradalom egyik alközpontjaként működő Békésnek mindig jelentős számú lakossága volt. A város utcáiról csak a 16. századból maradtak ránk adatok. A gyulai uradalom 1525. évi Szent György napi adójegyzékéből értesülünk három utcájának: Forrószeg, Malom és Bánhida nevéről.

57 Ugyanezek az utcák szerepelnek az 1567-es defterben, amelynek elején utcanév említése nélkül szerepel az adózók egy része. 1579-ben az utcák száma Kastélyzuggal szaporodott. A 16. században a magyar összeírásokban szerepel még a Hosszúaszó utca. Aló. századi város öt utcájának a neve maradt tehát ránk, és közülük háromnak, a Malomzugnak, a Kastélyzugnak és Bánhidának a helye a belterület fő részeinek és utcáinak neveként máig fennmaradt.

58 A Hosszúaszó utca a vízfolyásokkal rendkívül tagolt település egyik kiszáradt patakjának egyik vagy mindkét partján állt, a Forrószeg utca pedig talán a Fehér-Körös bal partján. Békés két malmával (az egyik 6 majd 8 kövű a másik 2 kövű), vásárával, piacával és hídvámjával, amelyek külön tételként szerepelnek a defterben,

59 a 14-16. században mozgalmas, lüktető életű város volt. A Duna menti mezővárosok közül 1548-ban Kalocsán a Nagy- és Kis utca nevét jegyezték fel a defter készítők, Patajon három: a Tós- a Közép- és a Csapó utca volt, Solt pedig egy utcás település lehetett, mert városként, de utcák nélkül, „egy tagban" írták össze az adófizetők nevét.

60 Uo. 200-201. MAKÓ története 1993. 299-301., 317-319. KARÁCSONYI 1896. 27. VERESS 1938. 92. KÁLDY-NAGY 1982. 148-164. SZABÓ FNÉ-SZABÓ I. 1983. 102., 104., 111., 115. KARÁCSONYI 1896. 32. KÁLDY-NAGY 1982. 163-164. VASS 1979. 26., 28-29., 49-50.