Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)
Körös-ág öszefolyását követően szakadt a folyóba, terült el a város ősi, Békés megyei és a váradi püspökséghez tartozó része, ahol a plébánia templom és a ferenciek kolostora is állt a 15. század első felétől Gyula török kézre kerüléséig terjedő időben. A két Körös-ág között a város Zaránd megyéhez és az egri püspökséghez tartozó része feküdt. A Fehér-Körös fő (derék)ágától délre egy Vorstadt, előváros jellegű település állt, amely azonban már az 1566-os ostrom előtt elpusztult. 47 Az egyes település-részeket a folyóágakon átívelő hidak kötötték össze. Gondozásukat Corvin János 1496-ban kiadott privilégiumlevele a gyulaiak kötelezettségei között sorolja fel. 48 A város utcáit Karácsonyi János óta próbálta meg lokalizálni a kutatás. Legutóbb Dusnoki-Draskovich próbálkozott meg elhelyezkedésük feltárásával. 49 Azon elképzelése helyes, hogy a különböző okokból összeírást végzők a várból kiindulva előbb a Zarándban, majd a Békésben feküdt városrészt járták be. Ilyen módon 6 (Nagy, Malomszög, Sánta Zarándban és Barát, Halász, Új Békésben) utca helye jelölhető ki. A Szegény utca zarándi valamint a Palotahely utca békési illetőségét okleveles adat mondja ki. A Krakó és Szentmóric utcákat még önálló település mivoltjuk idejéből lokalizálhatjuk. A többi utcának (a zarándi részen fekvő Bagónak, Bojtorjánnak és a Békésben fekvő Csapónak, Félszernek, Salgónak) a helyét a mellette lévők elhelyezkedéséből próbálta kikövetkeztetni. Egyúttal igyekezett azonosítani az utcákat a Zündt-féle metszeten szereplőkkel. (A középkori Gyula utcáit 1. a térképmellékleten.) Módszere és következtetései helyesek. Mindössze két megjegyzésünk van. Az 1422-ben előfordult Újfalu utcát meggondolandó azonosítani az 1560-as években és az 1579-ben lejegyzett Új utcával, továbbá mi úgy véljük, hogy a Nagy utca a zarándi városrész fő, egyben piac utcája is volt. Nagy utcát találunk ebben az időben Cegléden, Csongrádon, Kalocsán, Szegeden cs Vásárhelyen is, és mindegyik település egyik fontos, talán fő utcája lehetett. 50 Gyulán valószínűleg ugyancsak ezt a szerepet töltötte be. A várból jőve az ispotály környékén szélesedett ki piaccá, amelyen a mészárszék épülete is állt, majd elkeskenyedve haladt tovább. Mathis Zündt metszete sokat mond számunkra a középkori Gyuláról, jól látható belőle a zarándi városrész — amelynek tengelyében a Nagy utca halad — hosszanti elrendeződése, míg a békésinek az utcái a hidakhoz futnak, és mintegy félkaréjban veszik körbe a plébánia templomot valamint a ferenciek monostorát. Mégsem tudott a német városképektől elszakadni, hiszen jobbára egy- és kétemeletes házakat rajzolt metszetére. Holott ismeretes: az alföldi városok épületei nemcsak a középkorban, a későbbiekben is, jobbára egy szintűek voltak, elvétve akadt közöttük emeletes- és téglaház, míg Dél-Németországban a városi házak földszintjén a műhely vagy bolt, emeletén pedig a lakószobák helyezkedtek el, amint ez Zündt térképén is látszik. 51 Hiányoznak a házak melletti kertek és melléképületek, amelyek nélkül alföldi mezőváros a 16. században elképzelhetetlen volt az Alföldön. Uo. 71-77. GYO 1938. 31-33. DUSNOKI-DRASKOVICH 2000. 77-80. VASS 1979. 26. BÁLINT S. 1963. 8., 37-38. VASS 1979/a. 20. VASS 1980. 38-39. ZÜNDT. SCHERER 1938. Melléklet a 44. és 45. oldalak között. ISENMANN 1988. 51.
