Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

Felszeged terjeszkedésének, növekedésének fontos adata az 1405. június 14-én keltezett királyi oklevél, amelyben a sokat emlegetett „Azzonfolua alio nomine Felzeged" szószerkezet szerepel.

7 Számunkra úgy tűnik, emez időpont az, amikor Felszeged növekedvén elérte a nevéből következően korai településű Asszonyfalvát, és a falu így Szeged része lett. 1522-re már emléke is eltűnt, mert neve nem szerepel Szeged utcái között.

8 Hasonló eset játszódott le Szegeden mint Gyulán, ahol a város növekedése során elérte a szomszédos falvakat: Bagdot, Krakót, Szentmóricot és Újfalut, amelyek előbb faluként, majd a város utcáinak (pontosabban városnegyedeinek) neveként szerepelnek a forrásokban.

9 (2-3. kép) 2. Szeged a 11-14. században (rajzolta Kratochwill Mátyás) 7 SZEGED története 1. 295-296. 8 BÁLINT S. 1963. 27-46. 9 SCHERER 1938.1. 84-90.