Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

vatalok személyzete és az áthaladókat kiszolgáló népesség lakott.

3 Ahogyan a város lakossága növekedett, úgy telepedett át a körülötte lévő tavakból és mocsarakból kiemelkedő hátságokra, szigetekre, amelyek már nem a folyó közvetlen közelében, hanem az őt kísérő alacsonyabb vizenyős részeken túl feküdtek. Bár az idézett szakirodalom nagyon korainak tekinti mindhárom településmagot (Alszeged, Felszeged és a később Palánknak nevezett suburbium), azok véleményünk szerint nem egyszerre, egy időben fejlődtek ki.

4 A vár és suburbiuma magasan fekvő területét szállták meg először a Szegednek mondott település lakói, és ahogy gyarapodott a város, terjedt egyre lendületesebben észak, dél és nyugat felé. így keletkeztek az úgynevezett Vorstadt-ok, így jöttek létre Felszeged, a későbbi Felsőváros, Alszeged, a későbbi Alsóváros és a Külső-Palánk. Erősíti felfogásunkat, hogy Györffy György Árpád-kori történeti földrajzában Szegedről szólva a kezdetektől 1334-35-ig terjedően összegyűjtött több mint 70 Szegedről szóló említése között egyik városrész neve sem szerepel, csak a városé, Szegedé. Ennek ellenére a három szigeten kialakult településrészt tünteti fel térképén Alszegedre helyezve a johanniták birtokát.

5 Templomukat egyesek a későbbi Szent Péter templommal azonosították. Úgy gondoljuk: a johanniták sohasem birtokoltak a mai Alsóváros területén, a Szent Péter templomot és az ispotályt jóval később emelték a város alsó része szélén. Határán feküdt e terület a városnak a 15. század közepén is, amikor az obszerváns ferencesek ide kiköltöztek, és rendházukat majd templomukat felépítették, hiszen az ispotályokat és a kolduló rendek kolostorait a városok szélén emelték a középkorban. Az említett terület pedig, mivel mindkét intézményt ide helyezték, a település széle lehetett a 15. század közepén, és éppen a század második felében indult rohamos fejlődés nyomán terjedt innen tovább a város. A város méreteire 1433-ból jellemző adat Bertrandon de la Brocquiére lovag sokat idézett, de mindezideig nem ellenőrzött megjegyzése, amely szerint Szeged egy mérföld — pontosabban kis mérföld vagy antik mérföld, hiszen az általánosan használt 8 km-es mérföld ebben az esetben nem elképzelhető — (3,5 km) hosszú nagy utcából állt. A távolság ma is ennyi a Szent György tér (Felszeged középkori főtere) tájától a Mátyás térig a mai Alsóváros későközépkori központjáig. Ilyen módon a 15. század első felében e terület a város széle lehetett. Jól mutatja e terjeszkedési igényt a város levéltárában fennmaradt első oklevél, amely szerint Szeged alsó részének polgárai 1359-ben Balaki Benedek özvegyétől, Ilona asszonytól földet vásároltak, amely nem lehetett máshol, mint a mai Ballagitó környékén. Földet vásároltak, amelyet később házhelyekként értékesítettek.

6 Mindennek alapján felvethető az: nem kell-e újragondolni a Szeged középkori alaprajzával kapcsolatosan azon kérdést, vajon a suburbium fogalmába a 15. század utolsó harmadáig nem tartozott-e bele Alszeged, amelyet a kutatás a 19. századtól a mai Alsóvárosra helyez központjául tekintve a mai Mátyás teret. Véleményünk szerint éppen a város terjeszkedése nyomán vált attól külön, és kapta az Alsóváros nevet. A középkorban — 3 SZEGED története 1. 278-302. A vonatkozó rész Szegfű László, Kürti Béla és Horváth Ferenc munkája. 4 SZEGED története 1. 278-372. KUBINYI 1985. 15-19. ÁMF I. 901-903. 5 ÁMF I. 900-901. 6 ÁMF I. 901. SZEGED története 1. 298-302. BLAZOVICH 1995/a. 4-5. BLAZOVICH 1995. 92.