Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)
megtaláljuk mindkét várostípusban. Az adószedés mellett gazdasági szervező és rendészeti feladatokat láttak el. Tevékenységükkel alapvető szerepet töltöttek be a városigazgatásban. A városi bíró és a tanács elsősorban törvénykezési feladatot látott el. A földesúri városokban a bíróság ellenőrzésével, a fellebbezési fórum megtartásával maradt jelen leginkább a személyi kötöttség a földesúrhoz, ami a két várostípus közötti legnagyobb különbségek egyike. Az eljárásjog tekintetében azonban a két várostípus gyakorlata kevéssé különbözött, továbbá mindkettő eljárásjogában számos archaikus elem található. Úgy véljük, az alföldi városok egyedi sajátosságaikkal együtt a 15. és 16. században a magyarországi városhálózat szerves részét alkották. A 15. században felgyorsult fejlődésüket a török hódítás állította meg, ezért a hipotézisek világába tartozik, hogy e sorsfordulót elkerülve merre vezetett volna további útjuk.