Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

A PERES ELJÁRÁS A királyi, és földesúri városok törvénykezése minden esetben a korábban szerzett privilégiumok függvényében alakult a középkorban. A városoknak és lakóiknak kivált­ságai között egyik lényeges elem a törvénykezés szabadsága volt, aminek feltételei kö­zé a szabad bíró és városi tanács választás valamint a fellebbezési fórumok ügye tarto­zott. Nem véletlen az, hogy a privilégiumlevelekben vagy azokban a királyi adomány­levelekben, amelyekben egy-egy kiváltságot nyertek el, a törvénykezésre vonatkozó té­telek gyakran szerepelnek a királyi és a földesúri városok tekintetében egyaránt. Az al­földiek sem kivételek ez alól. Szegednek, az Alföld Pest mellett a középkorban királyi szabad városi jogot el­nyerő városának a szabad bíróválasztásra vonatkozó oklevele nem maradt fenn. Ám hogy ez a korábbi időkben is így volt, bizonyítja Zsigmond király 1412. szeptember 6­án Budán kiadott oklevele, amelyben az alszegedi bíróválasztást két lépcsőssé tette. 1 Mivel a választás körül viszályok keletkeztek, elrendelte negyven bíróválasztó elektor kijelölését, akiknek feladata a bíró és az esküdtek megválasztása. A negyven elektorral megszületett a szegedi szenátus, amely ha nem is töltötte be teljesen a külső tanács sze­repét, mindenesetre tagjainak nagyobb beleszólása lett a város életébe mint a többi pol­gárnak. Debrecenben 1552-ben a bíróválasztó elektorok számát 66 főben határozta meg Enyingi Török János a város birtokosa. A kiváltságot a városi magisztrátus statú­tumba foglalta. 2 Ezzel megalakult a debreceni szenátus, amely mint látni fogjuk, a vá­rosi törvénykezésben is részt vett. Amíg Szegeden nem található nyoma a szabad bíró­választásnak, addig Debrecen számára I. Lajos király 1361. május 1-én kiadott privilé­giumában biztosította e jogot: „mindenféle peres ügyben a maguk köréből és maguk ál­tal választott ítélő és esküdt bírák útján ítélkezzenek lakótársaik felett, s a birodal­munkban régtől fogva érvényes városi szabadság alapján teljes joggal és hatalommal hozhassanak ítéletet". 3 A jogorvoslat rendje és a törvénykezés szervezete A fellebbezést illetően Debrecennek 1405. április 2-án kiadott oklevelében enged­te meg a király — amellett, hogy a bírót és az esküdteket szabadon, bemutatási kötele­zettség nélkül választhatják —, hogy Buda város tanácsához vagy a tárnokmesterhez, 1 REIZNER IV. 24. 2 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban: (HBML) Diplomagyűjtemény (továbbiakban: Dipl. gyűjt.) 449. sz. DVMJ. 1547-1592. 3 HBML Dipl. gyűjt. 4. Magyar fordítása: KOMORÓCZY 1973. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom