Blazovich László: Városok az Alföldön a 14-16. században - Dél-Alföldi évszázadok 17. (Szeged, 2002)

1455-ből feiinmaradt első közgyűlési jegyzőkönyvében említésre kerültek, 1508-ból pedig név szerint ismertek az első fertálymesterek. 1513-ban újra találkozunk a jegyzőkönyvben e tisztségek viselőivel.

5 A fertálymesterek Pozsonyban a 15. században rendészeti feladatot láttak el, a városi kapitány alá tartoztak, maguk pedig a darabontok irányításával látták el feladatukat.

6 Bécsben Habsburg Ferdinánd ausztriai főherceg, a későbbi magyar király 1526. március 12-én Augsburgban a bécsiek számára kiadott szabályrendelete (Stadtordnung) 46. artikulusában rögzítette a fertálymesterek feladatait. Ezek szerint felügyelniük kellett arra, hogy a városi tanács tudta és beleegyezése nélkül a negyed lakói ne tartsanak semmiféle gyűlést. Ok hirdették ki a tanács határozatait, és azok végrehajtása is a feladataik közé tartozott. Szolgálatukra álltak a városi őrök és darabontok, akárcsak Pozsonyban. A fenti rendeletből következően a városnegyedek Bécsben már a korábbi időkben fennálltak, hiszen hivatalos elöljáróiknak részletes feladat- és hatáskörét hagyta az utókorra Ferdinánd főherceg rendszabálya.

7 A felvidéki városokban a 16. században jelentek meg a városnegyedek, és vezetőik, a fertálymesterek. Kassa 1566. évi választási jegyzőkönyvében Viertelherrn néven szerepelnek. Besztercebányán 1573-ban és 1590-93-ban négy fertálymester (Viertelmayster) alatt 22 csoportvezető (Rottmeyster) állt, mindegyikhez 11-36 ház tartozott. Lőcsén ugyancsak megtalálhatók a 17. században a Rottmeisterek. 1644-ben 48-an voltak. A későbbi időkből számos adatot hoz Csizmadia Andor,

8 ami azt bizonyítja, hogy a városi igazgatás tagoltsága folyamatosan alakult ki, ahogyan a városok lakosságszámának a növekedése megkívánta. A fennmaradt adatok szerint az egyes városrészek tisztségviselői az adók begyűjtésekor játszottak fontos szerepet, továbbá rendészeti feladatokat láttak el. 2 A középkori Magyarország nyugati és északi területeihez viszonyítva az Alföldön később indult meg a városfejlődés, ám ehhez képest a városi igazgatás tagoltságára már a 15. századból találunk adatokat. Mielőtt ezeket ismertetnénk, nézzük át a témánkkal kapcsolatos szakirodalmat, amely meglehetősen későn kezd foglalkozni a városi tanács és irányítottjai, a polgárok és a városi lakosság között összekötő szerepet betöltő szervezetekkel és azok tagjaival. A földrajztudós Milleker Rezső a Debreceni Szemlében 1939-ben tette közzé A székely tízesek című cikkét,

9 amelyben a székely falvakat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy e települések nagy részét tizedekre osztva szervezték meg, amely beosztást az egykori katonai rend emlékének tartja. Megerősíti felfogásában az, hogy Györffy István Hajdúböszörmény települése című munkájában

10 hasonló véleményt fogalmaz meg, amely szerint a város tízesei egykor katonai keretet jelentettek, amely 5 HÁZI 1931. 174., 188. 6 KIRÁLY 1894. 78. 7 CSENDES 1986. 295. 75/46. sz. 8 CSIZMADIA 1942/a. 14. 9 MILLEKER 1939. 1-40. 10 GYÖRFFY I. 1926. 177-210.