Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA
Május 22-ik. Nyomtatott cédulák — német stílben — forogtak, hirdetők Buda várának 20 és 21-ik történt roham általi bevételét, a Hentzinek elfogatását. 77 A bevétel körülményeit még nem tudjuk. Hír, hogy Galgócnál 3-4 ezer főnyi császári katona átkelvén a Vágón a szomszéd helységekben nagy rablást tett, s mivel a víz árja azalatt a hidat elhordta, vissza nem mehetvén, a portyázó németek Nyitra felé tartanak, de hisz majd megjárják! Május 24-ik. Ismét kath[olikus] lelkész a losonci plébános fogolyképp kísértetett varasunkon keresztül Komáromba. Ez már sok! Fáj az ember szíve, megrázkódik lelkülete, zavarba jön egész valója, azért is mert kath[olikus] papjaink nemzetjellemtelensége feltűnik, azért is mert isteni relígiónk sáfárainak kicégéreztetése gyógyíthatlan sebet ejt szent relígiónkon is. Szerintem bűnhődjék, kinek vádoltatása haza elleni tettleges cselekvésen, vagy izgatáson alapszik: csak olyan ne legyen vád tárgya, mely a veszély óráiban jellemgyávaságból származó nyomorú meggörbedést, és meghódolást magában foglal. Ily jellemhiányt a közvélemény méltán sújt, a kedélyek nem ok nélkül ingerülnek fel ellene, de bírói eljárás eszközlésének csak ott van helye, hol a törvény rendeli. Vukovics Sebő igazságügyi miniszter ezt rendeli máj. 11. [1]849. Debrecenben kelt rendeletében. Marczius Tizenötödike 24-ik sz[ám]. Horváth Mihály vallás-, és közoktatásügyi miniszter rendelete Debrecenben május 9-én [1J849. Marcz[ius]. 15-dike 21. sz. „Minden hitfelekezetű egyházi és iskolai főnököknek elöljáróságoknak és testületeknek, tehát püspököknek, káptalanoknak, konzisztóriumoknak és tanári karoknak ezennel meghagyatik: hogy a magyar álladalom kimondott önállósága és függetlensége iránti hódolatukat, s a törvényes kormány iránti engedelmességüket ünnepélyesen kiadva, s aláírásukkal hitelesítve Magyarhon kormányához mától számítva legfeljebb hat hét alatt beküldeni, mulaszthatatlan szoros kötelességüknek ismerjék." Május 25-ik. Budáról megérkezett urad[almi] számtartó úr hozta meg Buda várának a fent jegyzett napon történt roham általi bevétele leírását. Hentzi, a császáriak vezére megsebesülve elfogatott, s kevés idő múlva meghalt. A Lánchíd oszlopát felvetendő 8 mázsa lőpor a gyújtó ezredest — Auer, másképp Allnoch neve — ölte meg, a híd sértetlen maradt. Meghajolva kell hinnünk, hogy az Isten vezeti ügyünket és őrködik seregünk felett! A magyar katonaság 3 óra folyásig rabolt, a királyi vár palotái fedúlattak. 78 Május 27-ik. Pünkösd vasárnapja, örömteljes nap; az előkészületek sejdétették, miképp lehangolt kedélyeink felvidulnak. Nem is csalatkozánk! A Léván szállásoló magyar katona tisztikar nemes tettekre hevülő szívének varázsereje átvillanyozta valónkat úgy, miképp felejthetetlenek lesznek a mai estély édes órái. A térparancsnok Hámory N. intézkedései Kazy István úr angol rendezetű kertjébe idézte a lévai lakosság jobb 77 Hentzi von Arthurm, Heinrich (1785-1849) cs. kir. vezérőrnagy, 1848 májusában budai várparancsnok, a vár bevétele során halálos sebet kapott. 78 A rablás tényét — többek között — Hajnik Pál rendőrfőnök Szemere Bertalan miniszterelnöknek írt Pesten, 1849. május 22-én kelt jelentése is megerősíti. Közli: Budavár bevételének emlékezete. Vál., szerk., bev., jegyz.: Katona Tamás. S. a. r.: Hermann Róbert, Pelyach István, Tirts Tamás. Budapest, 1989. 528-529.
