Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
BEVEZETÉS
berálisok újra törvénybe iktatták a zsidóság politikai egyenjogúságát, ezzel is bizonyítva, hogy 1849-ben sem puszta gesztus volt részükről a törvény elfogadása. 8 A magyarországi felekezetek lelkészei jelentős szerepet játszottak abban, hogy az 1848-as átalakulás eredménye képpen megalakult Batthyány-kormány vidéken is nagyobb zökkenők nélkül át tudta venni a közigazgatást. A legfontosabb feladat ekkor az átalakulás békés mederben tartása, illetve az ún. „áprilisi törvények" paraszti tömegek számára történő megmagyarázása volt. Ezért az 1848 tavaszán elhangzott prédikációk, illetve igehirdetések leggyakrabban ismételgetett elemei a kormány támogatása és a birodalmon belül elnyert önállóság éltetése mellett a közcsend és közrend megóvására irányuló felszólítások. Egri Szabó Menyhért református segédlelkész 1848. március 26-án a puritán hagyományok szellemében így intette híveit: „...átok arra, ki különösen ez átalakulási korszakban rendetlenkedni, meglevő, vagy ezután hozandó törvények ellenére fejetlenkedni, s új vagy régi felsőség ellen pártot ütni merészkednék...". 9 Az egyébként konzervatív beállítottságú makói katolikus alesperes-plébános, Makra Imre 1848. április 30-án az alkotmányos polgár három fő kötelessége közé sorolta a haza védelmét: „Megemlítsem-e, hogy a honszeretet e fölött minden jó polgártól megkívánja, miszerint a hazát fenyegető vész idejében hazájáért fegyvert fogjon, annak kül-, s belső ellenségeivel elszánt hős lélekkel megküzdjön, a megtámadó ellenséget hazája szent határairól visszaverje, a benső ellenség által a csendet, rendet, személy és vagyonbátorságot megháborítani, békés polgártársa tűzhelyét fölforgattatni ne engedje." 10 Jelentős szerepet játszottak az egyházi személyek az 1848 tavaszán-nyarán elszórtanjelentkező parasztmozgalmak megfékezésében is. A szegényebb falusi és városi rétegek ugyanis a feudális járandóságok eltörlését gyakran összemosták az adófizetés teljes megszüntetésével, helyenként a magántulajdon felszámolásával is. A soproni földművelők például nemzeti kokárdákkal felékesített ökreiket a város vetéseire hajtották, ily módon érzékeltetve, hogy a korábbi földesúr (Sopron város) tulajdonjogát a jövőben nem ismerik el. A paraszti elégedetlenség egyik fő forrása az volt, hogy a földesúri birtokoknak csak az úrbéres része került jobbágyi tulajdonba, illetve, hogy néhány nem úrbéres jellegű szolgáltatást a parasztságnak továbbra is teljesíteni kellett (pl. szőlődézsma). 11 A rendfenntartó erők közreműködése mellett arra is szükség volt, hogy a polgári átalakulás alaptörvényeit a lelkészek értelmezzék; a zömében írni, olvasni nem tudó paraszti lakosság számára érthetővé tegyék. így Könyves Tóth Mihály debreceni református lelkész arra oktatta híveit 1848. március 26-án Debrecenben, hogy a szabad földbirtok nem azonos a birtokok egyenlő mértékű felosztásával, két héttel később pe8 MISKOLCZY AMBRUS: A zsidóemancipáció Magyarországon 1849-ben. Budapest, 1999. 13-42., 97-108. 9 EGRI SZABÓ MENYHÉRT: Egyházi beszéd, mellyet az 1847/8-diki országgyűlés lelkes közremunkálása következtében történt nemzeti békés átalakulás örömünnepén tartott... Kecskemét, 1848. 13. 10 Egyházi beszéd, mellyet Ő császári királyi apostoli fölsége V. Ferdinánd dicső születésünnepe alkalmával a makói szentegyházban mondott MAKRA IMRE alesperes makói plébános 1848-iki April 30-án. Szeged, 1848. 6. 11 PIRY CIRJÉK JÁNOS: Érsekújvári napló 1848/1849. S. a. r.: Koncsol László. Pozsony, d. n. [1998.]
