Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
PIRY CIRJÉK JÁNOS : ÉRSEKÚJVÁRI NAPLÓ 1848 ÉS 1 849-DIKI ÉVEKRŐL
fosztotta, trónja a piacon elégettetett, ő pedig és felesége kénytelen volt elszökni, s Claremont-ba menekülni, — hol 1851-ben meghalt. És ez történt, mert a párizsi oppozíció elkeseredett azon, hogy reformlakomáját a király betiltotta, s trónbeszédében az oppozíciót eszélytelen- és vakszenvedélyűnek mondotta. — Ekkor a francia köztársaság kikiáltatott. 12 Ezen váratlan esemény felgyújtotta Európát. — Ami minket közelebbről érdekel, Bécs március 13-án felkelt, konstitúciót kért, de a sorkatonaságtól, kiket Albrecht főherceg 13 vezényelt, nem kevés vérontással elnyomatott. Azonban Metternich hercegnek, 14 a 40. éves 15 abszolút miniszternek távoznia kellett. 16 - Március 15-én Pesten forradalmi előzményül petícióképpen 12 pont íratott alá, s az országgyűlésnek Pozsonyban benyújtatott. E pontoknak 7-ike kívánja az úrbéri viszonyok megszüntetését, mit a jobbágyok azonnal felhasználtak, s március 22-én Érsekújvárban úrdolgára már senki sem ment; hanem összecsoportozva tanácskoztak a földmívelők a szabadságról. Egyszerre elterjedt a nemzeti kokárda hordozása, boldogboldogtalan ezzel ékesítette öltönyét v[agy] föveget, v[agy] haját v[agy] főkötőjét. 17 Március 30-án tartotta meg Érsekújvár a Te Deum-ot a magyar szabadságért, ily renddel: a városi plébános, Csernák József 18 nagymisét tartott, azután szónokolt dicsérőleg az új rendről az országban, kiemelve többi közt Kossuth Lajost; e beszéd a város költségén kinyomatott. Prédikáció után processzió 19 volt a szárazsori kápolnához, a nép, a céhek és deákok mind ki voltak parancsolva nemzeti zászlók alatt. Menet s jövet közben nem hálaadó szent énekek zengtek, hanem feltett fövegekkel folytonosan „éljen" kiáltoztatott, és Rákóczi indulója játszatott. A pap[ok] közül néhányan mégis imádkoztak. A belváros legtöbb házain nemzeti zászlók lobogtak, valamint az oskolák tornyából is (a zárda zászló nélkül volt). — A processzió feloszlása előtt a piacon felolvastatott Kossuth Lajos városi polgári oklevele, melynek tartalma, hogy ezen város elfogadja Kossuthnak minden elveit, s szükség idején számolhat e városra. — Ekkor böjt közepe volt, mégis tartott a néptánc a bíró (Fogd Gábor gyógyszerész) háza előtt esti 9 óráig. Néha-néha rossz szónoklatok is merültek fel, melyek egyikében a város bírájának fő érdemül tulajdoníttatott, miszerint ő, be sem várván a törvény kihirdetését, népgyűlést tartott, és kitűzte a szabadság zászlóját. Este a belváros kivilágíttatott. A köznépen az öröm nem látszott meg, sőt, inkább aggodalom a jövendők felől. 20 5. § A zsidóknak Pesten, Po[z]sonyban, Szereden, Székesfejérvárott a néptőli üldöztetésének hullámgyűrűje Érsekújvárba is elhatott, s már hallhatók valának a nyilvános fenyegetések, sőt, a nap is meghatároztatott, melyen kivettessenek a városból a nép ,2 Vö.: PIRY CIRJÉK 1998. 22. 13 (Habsburg) Albrecht főherceg (1817-1895) 1848. március 30-ig alsó-ausztriai főhadparancsnok volt. 14 Metternich-Winnenburg, Klemens Lothar von, herceg (1777-1859) osztrák házi, udvari és államkancellár, a bécsi forradalom következtében távozni kényszerült posztjáról. 15 ti. 40 éve hatalmon lévő 16 Vö.: PIRY CIRJÉK 1998. 23. 17 Vö.: PIRY CIRJÉK 1998. 26. 18 Csernák József (1796-1871) alesperes-plébános, címzetes esztergomi kanonok. 19 körmenet 20 Vö.: PIRY CIRJÉK 1998. 29-30.
