Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
EPERJESY FERENC : NAPLÓ l 848-IK ÉVBŐL
mot, ha nem védik, aligha megmenekül szegény. — Ő, mint kisült, despotájuk által kifosztott, s rendes levelekkel ellátott perzsiai kéregető volt. Az őrség félig-meddig elégületlen volt Szolnokban, részint mert nagy résznek szállása nem volt, részint, mert ama hír keringett, hogy a Hevesi őrsereg zu fuss 8 fog Kula felé sétálni, részint a köznépnek kaszája sem volt. Posta postát ért Pestre, s Agnelli gyógyszer áros úr zu fuss tartalmú levelére Gott Rafi fegyvert (kapát) s ama vigaszt is hozta, hogy a vicispány 9 gondolkozzék szekerekről és minél előbb indítassék meg a szállítás. Az egri sereg Lenkey vezérlete alatt már egészen rendezve jött Szolnokba. Az Almásy Ernest őrnagyé rendezetlen volt. Aug. 3-ra meg lőn ott is a rendezés. Tisztek választattak. A monostoriak a 2-ik századba, Bódi 10 kapitánysága alá jutottak, hadnagyok Clementis mérnök 11 és Halasi Kázmér szolgabíró. Tábori papnak a második zászlóallyhoz Almásy Ernest úr engem nevezett ki, mely alkalommal kiadá a rendeletet is, hogy hónap, az az 5-én misét mondjak, szenteljem föl a zászlót, és tartsak egy kis beszédet az őrsereghez az esküvés alkalmával. Szentelés után egy század kivivé az újdon, fehér selyem, veres és zöld csipkeszéllel cifrázott, s egyik felén országunk, másikon megyénk címjelével ékesített zászlót, Tiszántúlra a töltés jobb feléni térre, hol az egész zászlóally föl vala állítva. Őrnagyunk négyszöget képeztetett, beszédet tartott vitézeihez, a haditörvény néhány nevezetesebb pontjainak fölolvasása után. Mire nékem intett és szólék. Ha más mondotta volna e beszédet, örömest igtatnám azt ide; most azonban csak azon kénszerűségből, hogy az egésszel összeszőve van, s táborozásunk napi eseményeinek egy láncszeme volt ez is. Tisztelt polgár vitézek! Leéltük a szendergés, le a félhalál napjait. Isten úgy akarta, hogy a tavaszló márciusi napokkal ne csak a téli álomba merült nagy természet, hanem imádott hazánk is felébredjen, újraszülessen. Igaz, a szülés pillanatai a fájdalom pillanatai szoktak lenni, de ha egyszer túl vannak, a legédesebb örömé is. Igaz, az álomból fölzaklatott, első pillanatban kellemetlenséget érez, de ha valódi férfi az ébredő, ha egyszer kitörülheti szemeit, örvend; mert fölébredésével az élet, a tett, a munka terén találja magát. így az újjászületés az ébredés kora, nékünk hasonló a rózsához, mely tele bájjal, de tövissel is; hasonló a tűzhöz, mely jótékonyan melegít, de éget is, hasonló a méhez, mely a mézzel fullánkot is hord. Miért ily édes keserű nekünk e kor, hosszasan miért fejtegessem tisztelt polgár vitézek? Tudjátok, miszerint a százados álomban hívatlan gondnokoktól oly mesterségesen ringatott anya, édes hazánk fölébredt, a szeretet édes hangján szólt mindnyá8 gyalog (ném.) 9 alispán 10 Bódi Imre nemzetőr százados a 2. zászlóalj parancsnoka volt. HAJAGOS JÓZSEF: Heves és KülsőSzolnok vármegye járásának nemzetőrei a szabadságharcban. Gyöngyös, 2000. 5. (kézirat) 11 Clementis Móric hatvani lakos önként jelentkezett szolgálatra. 1848-as nemzetőrök Heves és KülsőSzolnok vármegyében. S. a. r., jegyz. és bev.: P. Kovács Melinda, Kozma György Bertalan, Szabó Jolán. Eger, 1999. 284.
