Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)

HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA

másoztatása a bécsi rendőrség kezelése szerint történik. Az esztergomi híd hiánya sok bajt, időzést okoz az utasoknak, az átszállítás dereglyéken eszközöltetvén. Szeptember 16-án Léván sok polgár bebörtönöztetése a katonai rendőrök által, megré­míté a lakosságot. Isten! Te a nagy magasságban terjeszd ki irgalmas kezeidet, a meg­érdemlett büntetést távoztasd el immár bűnös fiaidtól. Az árvák keserű könnyei, elkol­dúsodott polgárok jajveszékelései, a kiontott vér legyen engesztelő áldozatunk zsengé­je! Te mondod: nem kívánom a bűnös halálát, hanem hogy megjavulva éljen. Szeptember 18. Tehetségemen felül áll kellő leírása a szomorú látványnak, midőn fo­goly polgártársaink Nyitra felé Pozsonyba szállíttattak: a szelíd, jámbor lelkületű Vaj­ger, az özvegy református rektor hét neveletlen gyermek atyja, ifjú Szulyovszky, Klain fűszerárus, Kotasz, Csermák, két nő. Öreg Szulyovszky és Unger hon hagyat­tak; azért helyb[eli] kath[olikus] lelkész, ezért Bányay postamester kezeskedett. Fesz­toráczy Károly betegsége miatt el nem vitethetett. Síri csend vonult el utcáinkon, mert csoportozatok, ácsorgások büntetés alatt eltiltvák. Fájdalmas részvét nyögdécselő hangjai kísérték szerencsétlen embereink útját. Talán az isteni bölcsesség titkos végze­tei megvigasztalják őket, visszaadva övéiknek megvigasztalják mélyen sújtott kesergő társaikat. Legyen úgy! Szeptember 19-ik. Vajger, Csermák, Szulyovszky, Smikala, Klain Nyitráról — fel­mentve a bűnvád alól — mindnyájunk örömére hazabocsátattak. Semmi hírek. A szabadsági harcnak véget vetett Görgei, ki Világos várnál 40 ezernyi seregét lefegyvereztette (maga Varsóba kísértetett); 134 vitézei N[agy]várad, Arad, Budára kísértettek fogolyképp, soknak szökésben sikerült menekülni. Azon hon­védek, kik alkalmatlanoknak találtattak további fegyverfoghatásra, mindentől meg­fosztva hazájukba vándorlottak. Úton, útfélén lehetett találkozni az így megcsúfított nyomorékokkal; koldusnál alábbvalók, a magyar sereg valódi romjai! Mi lesz ezután, mi történik a honvédekkel? Mi velünk? A jó Isten tudja, előttünk titok, mi a végzet könyvébe íratott. Szeptember 27-ik. A helybeli katolikus lelkész kezdette meg Kákái szőlőjében a szü­retet és másnap falragaszokon lehetett olvasni hirdetményt, melyben a lévai hegyekbe­ni szüret folyama október 1, 2 és többi napjára határoztatik. 135 Ezen hirdetmény sze­rint a rendeletet áthágok megbüntetődnek! A város bírója és tanácsa aláírásával meg­erősített, de szarvashibákkal szerkesztett hirdetmény tanúsítja, miképp a lévai elöljáró­ság a magyar grammatikában oly járatlan, mint hajdú a harangöntésben; hogy politiká­ja hiányzik, bizonyítják az ezen lapok január 22-i és ápril 18-i jegyzékei. Szégyenére válnék bármily helység jegyzőjének, ha ily rútul paródiázná a csinos magyarságot. Nem ártana a tudatlan frátereknek a ládányi vagy nagyv[ára]di kisbíróhoz leckékre el­járni. A zárójelbe tett részt utólag áthúzták. A mondaton a szerző kisebb stiláris változtatást eszközölt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom