Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA
Július 8-ik. A muszka hírek valósulni kezdnek; estve felé futárok küldettek több részre. Halaványulnak az emberek, a megyei tisztviselők menekvésről gondoskodnak, tolul a nép bútorával asylumaiba — a szőlőkbe. Ha az ellenség előőrsei Bagonyán cirkálnak, úgy a hívatlan vendég holnap meglephet. Vajmi nyughatatlan az ilyen élet. Mire virradunk? Július 9-ke. Valódi népvándorlás; a város zavarban, boltok becsukvák, a katonaság: a kóroda maradványa, térparancsnoksági testület egyig kivonódott. Munkaszünet, mindenki takarítja vagyonát, a műhelyek némák, az aratás félbeszakadt. Várjuk a kelletlen vendéget; ezt írám délelőtti 1/211 órakor. Nem jött semmiféle ellenséges katonaság, nem igaz, hogy tegnap Bagonyán cirkáltak. Este keresztüljártam a várost, síri csend némította el az utcákat, láthatlan volt ember, nem sziszegtek a denevérek, nem uhogtak a baglyok, egy eb sem ugatott, maga a nagy természet is rémképben gyászol a napi események felett. Július 10-ik. Mivel az ellenség eddig nem mutatkozott, így okoskodánk: bizonyosan más irányban tart Budapest felé. Azonban Selmecről érkezett levél eloszlatá kétségünket. Tartalma ez: Selmec, július 8-án 1849. „Folyó hó 8-án délelőtti 10 órakor az orosz sereg előpostái, körülbelül 60 kozákból állók, fütyülés és dalolás közt bejöttek és kollégiumunk mellett egész városházáig átvonultak, itten a tanácsnak bejelentették, nevezetesen egy német tiszt, hogy szénát, zabot és kenyeret készítsenek, a tisztek számára illő szállásról gondoskodjanak, mert a sereg váron kívül, kálvária alatt, Bélabányai út mellett táboroz. Öltönyök s.t.[b.] Eddig semmi kárt sem tettek." Július 11-ik Ezen napot érdekesíté, vagyis inkább gálád tettel homályosítá két német fogoly orvos: Henzelmann és Fischer. Esküvel fogadtak ők hűséget a magyar kormánynak, miért is tiszti (kapitányi) 98 rangban a lévai koródához alkalmaztattak. Működtek is ápril 14-k[é]től egész f[olyó] hó 9-kéig, midőn az ellenség közeledésének hírére, a kórház minden felszerelelésével, bútorzatával Komáromba rendeltetett. Nálunk tartózkodásuk alatt úgy a csatárok, mind a polgárok szeretete-, s tiszteletében nem csekély részt vevének. S mi történt? A hitszegők nem Komáromba vették útjokat, hanem a német sereg felé tartottak, de gonosz merényökben gyalázatosan megbuktak, mert a gerillacsapattól megtámadtatva Fischer karja keresztüllövetett, s Komáromba szállíttatott, bizonyosan érdemlett halálos büntetését elveendő. A másik megfutamodva szolgájával a lévai Kacsató nevű szőlők mellett érdemteljes polgártársunk, t.c. Pfisterer volt uradalmi kormányzó ellen pisztolyt szögezett, midőn attól megállítva, útja irányáról tudakoltatnék. A közel dolgozó aratók könnyen elnyomhatták volna a hitszegő kutyát, de megijedve, s a városba futván segélyért, rést engedtek, melyet használva a gyalázatos, 99 elillant, de Selmecen kémnek tartatván a muszka parancsnok őt agyonlövette, a másik Komáromban felfüggesztetek. Július 12-ik. Visszasompolyognak a nyúlszívű latorok rejtekhelyökből ősi fészkükbe, mintha már túlestek volna a vészes hullámokon és átvonultak volna egünkön az öldökA zárójelbe tett kifejezés utólagos beszúrás. Eredetileg a naplóban „gyalázatos" helyett „gyilkos" állt.
