Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA
ban a magyarok közeledtéről, hogy Losoncnál kemény harcban legyőzték a császáriakat. 50 Március 29-ik. A nagy áradás a kálnai komp töltéseit elsodorván, a közlekedés megszűnt; a vásárosok a tolmácsi 51 réven kerestek átmenetelt, de itt szinte megszakadván az átjárás, a macskarévi ronda csárdában vesztegeltek a jó nyitrai kereskedők és csak 30-án nagy bajjal szállíttattak a túlsó partra a szekerek. Ápril Ápril 12-ik. Este felé ágyúzások hallattak Siklós felől. Ápril 13-ik. A császári betegek egészen kitisztultak a kegy [es] rendiek házából; hová, merre mentek, nem tudjuk. Kardhordó is eltűnt esti 6 órakor Kálna felé. Ápril 14-ik. A magyar huszárokból egy cirkáló csapat Wittelsbach százados 52 vezérlete alatt az 1-ső huszár ezredből a Báti úton száguldozva a szorgalom kocsit, 7 puskaporos szekeret 260 mázsa puskaporral, Bakonyit 53 ipával tulajdon kocsijában elfogva Lévára kísérték. És lett örömzaj, csoportozat, a nemzeti háromszínű lobogó kitűzetett a városházán, átvillanyozta ezen látvány a lihegő kebleket, szabadabban lélegzettünk azonnal szabadságunk viruló fája lombjai alatt!! Megérkezett még délelőtt Bátból — huszáraink által kiszabadított — 40 honvéd. Délután foglalta el egyetlen huszár a várban maradt császáriak fegyvereit, bornyúit. Estve felé 60 huszár zeneszó kíséretében költözött Szecsére, a Garam melletti őrállomásokra. Késő estve szállíttatott Bakonyi a táborba, innen talán Debrecenbe. Ápril 15-ik. Ma délután fogatott el Ztuparics, ki január 15-én árulta el gyalázatosan a magyar sebesülteket. Töménytelen sokaság kísérte, senki nem sajnálván, midőn a katona erősen kardlapozva hajtá maga előtt. Ápril 16. Tavaszi nap sugarait százszorozva emelé a magyar tábor bejövetele Görgei, Damjanich, Klapka vezérlete mellett. Délelőtti 8 órakor érkeztek be a Hunyadi csapat lovagjai 54 — csikósoknak nevezi a köznép. Tíz órától délutáni kettőig húzódtak a gya50 Beniczky Lajos honvéd őrnagy a VII. hadtest különítményével 1849. március 24-én vereséget mért Almásy Károly cs. kir ezredes különítményére és elfoglalta Losoncot. 31 Garamtolmács [Bars megye]. 32 Ottó Wittelsbach (1825-?) 1848. november 9-től hadnagy, 1849. január 9-től főhadnagy, majd alszázados az 1. Császár huszárezredben. 1848 végéig alakulatával a Délvidéken harcolt, majd 1849-ben a főhadszíntéren az I. hadtestben szolgált. BONA 1988. 663. 53 Bakonyi Sándor (Léva, 1805-1851) honvéd tábornok, a bácskai hadtest parancsnoka 1848. december 9-én hat heti szabadsággal eltávozott állomáshelyéről, ahová többé nem tért vissza. Görgei valóban Debrecenbe kísértette a tábornokot és a magyar ügy cserbenhagyása miatt kérte vésztörvényszék elé állítását. Itt ismét szabadsággal elbocsátották, a vizsgálatok lezárultával nem állították vésztörvényszék elé és Vukovics Sebő igazságügy miniszter szerint Bakonyi ellen közvádi eljárás lefolytatására sem volt indok. A császári hadbíróság később Bakonyit megfosztotta rangjától. BONA GÁBOR: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-1849. Budapest, 1987. (BONA 1987.) 352. KOSSUTH LAJOS Összes Munkái XV. k. KOSSUTH LAJOS kormányzóelnöki iratai 1849. április 15 - augusztus 15. S. a. r. Barta István Budapest, 1955. (KLÖM XV.) 100., 340. 54 A 13. Hunyadi huszárezredet 1848 októberében a Hunyadi-szabadcsapatból kezdték el szervezni. Az ezred egyik osztálya a tavaszi hadjárat során az I. hadtestbe volt beosztva. KEDVES GYULA: A szabadságharc hadserege I. 1. A lovasság. [Budapest,] 1992. 59.
