Zakar Péter: „Egyedül Kossuth szava parancsolt…” Katolikus papok feljegyzései az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről - Dél-Alföldi évszázadok 16. (Szeged, 2001)
HORVÁTH JÓZSEF: AZ 1849-KI TÁBORI, ÉS EZZEL ROKON — LÉVA VÁROSÁT ÉRDEKLŐ — ESEMÉNYEKNEK RÖVID VÁZLATA
Január 22. A városi hatóság erőszakolni akart bennünket a kiköltözésre, hivatkozván a kir[ályi] biztos, Széky József parancsára, miről pedig ez mit sem tudott. A helyb[eli] kegy [es] rendi ház és tanodaigazgatók erélyes fellépése megmentett bennünket a kivándorlástól. A városi küldöttség egy császári főhadnagy — Kardhordó — vezérlete alatt megvizsgálá a kollégiumot, elemi tanodákat, várkastélyt; ezek előadása következtében határoztatott: hogy először a várbeli üres szobák, azután elemi tanodák, mégis az ökörhöz címzett korcsma ház adnak helyet a sebesülteknek, s csak ezek betöltével — ha még szükség leend — a kegy [es] rendiek éttermébe szállíttatnak. Bíz a városi tanács csekély kegyelettel, semmi méltánylattal, sem viseltetik a tanító rend 26 irányában, mely 1815-ik évtől annyi szellemi, de anyagi javakban is részesítő a lakosokat; miattuk bár földönfutók legyenek a jelenleg itt létezett atyák! No de nem csoda, kik soha nem ízlelték a szép, szelíd tudományok édes gyümölcseit: nem képesek becsülni azok mívelő mestereit; kiknek szívét a múzsák bájoló kegyei meg nem lágyíták: nem békülhetnek ki azok papjaival. A lévai érdemes tanács emberei ilyenek. Ismét sok sebesült hozatott Selmec vidékéről. Sokat beszélnek az ütközetről, az ember nem képes eligazulni; mondják, hogy a császári sereg leverve hátrál; mondják, hogy a magyarok Selmecet elhagyva Kassa felé vonulnak; mondják, hogy Kossuth töméntelen sokasággal Balassagyarmaton van. 27 Január 23-ik. Ma érkezett, először az új évben 28 posta Pestről, honnan december utolsó hetétől tudósításokat nem kaptunk, de csak Pester Zeitung és Kath[olikus] Iskolai Lap. 29 Jött egyszersmind tudósítás a főpostai újságkezelő hivataltól, hogy: Kossuth Hírlapija], Jövő, Nemzeti, Nép Barátja, Munkások Újsága, [Die] Opposition, [Der] Ungar Debrecenben adatnak ki. 30 Ma valószínűleg rebesgették, hogy a magyar sereg nagy vérontást tevén a császári táborban, sokkal nagyobb erőnek engedve Selmecet elhagyta. Január 24-ik. Azon magyar katonák, kik a koródában felüdültek, fogolyképp a várba őrizet alá tétettek. A magyar betegek nem tűrhetvén a németek szidalmas gúnyait, ezektőli elkülönözésért esedeztek, mit megnyertek, más szobába szállíttatván. A német katonai hatóság első fellépte alkalmával oly embertelen határozatot nyilvánított, mely26 Az eredetiben „rend" helyett először „atyák" szerepelt, de ezt a kifejezést utólag áthúzták. 27 Január 21-én Csorich altábornagy Selmecbányára szorította vissza Guyon hadosztályát, aki katonáival még aznap Besztercebányára hátrált. A feldunai hadtestet Görgei tábornok Besztercebányán összpontosította, majd két oszlopra bontotta, az egyik személyes parancsnoksága alatt a Vág völgyében, a másik (Guyon és Pillér hadosztályai) a Garam völgyében indultak el Kassa irányába. Besztercebánya kiürítése csak január 26-án kezdődött meg, így a szóbeszéd ez esetben megelőlegezte a későbbi eseményeket. Kossuth nem járt ekkoriban Balassagyarmaton, sem „töméntelen sokasággal", sem a nélkül. 28 Itt „az új évben" kifejezés helyett először „az idén" állt, de ezt utólag átjavították. 29 A lapot Somogyi Károly (1811-1888) szerkesztette, aki a kényes politikai témáktól igyekezett tartózkodni. A magyar sajtó története 11/1. 1848-1867. Főszerk.: Szabolcsi Miklós. Szerk.: Kosáry Domokos és Németh G. Béla Budapest, 1985. (KOSÁRY-NÉMETH 1985.) 232. 30 Ezen lapok többsége még 1848-ban megszűnt, így Debrecenben már nem adták ki őket. Kivételt képez Táncsics lapja, a Munkások Újsága, amelyből Debrecenben feltehetően még egy, vagy maximum három szám napvilágot látott, de ezt követően a kaució letételének elmulasztása miatt végleg betiltották. KOSÁRY-NÉMETH 1985. 240-242.
