Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)
SZOKOLLU MEHMED PASA NEGYVEZÉR (1565-1579) KEGYES ALAPÍTVÁNYA A CSANÁDI SZANDZSÁKBAN
11. A defter lapja itt szintén szakadt. 12. A név leírását megszakítva, a feje tetejére állítva (vagyis az egész deftert megfordítva) írták alája: „másolata..." aminek magyarázatát nem ismerjük. 13. A név olvashatatlan a szakadozás miatt. 14. A családok számát itt is a nősként beírtak összeszámlálása alapján közöltük. 15. A „dönüm" területmérték: 939 m 2 . A nem bortelmelő mohamedánok minden „dönüm" szőlő után 46 akcsét fizettek. 16. A kile valójában űrmérték volt; búza mésérénél kb. 25 kg. 17. Az 1579. évi összeírásban a hídvámot és az áruvámot nem tüntették fel, mert a kegyes alapítványt létesítő Szokollu Mehmed pasa e jövedelem beszedéséről a kincstár javára lemondott, ld. erről még a köv. 18. sz. jegyzetet. 18. Becskerek város vámilleték szabályzatát már a defter harmadik oldalán, Csanád város vámilleték szabályzatával együtt feljegyezték (ld. fentebb és a Csanád városra vonatkozó 13. sz. jegyzetet). Itt Csanád város rövidre fogott vámilleték szabályzata után, minden indoklás nélkül azt írták le, hogy Szokollu Mehmed pasa nagyvezér még életében lemondott az egykori tulajdonbirtokához, majd az általa létesített kegyes alapítványhoz tartozó Becskerek város hídvám és áruvám jövedelméről a kincstár javára. Ezután ismertették a szintén ide nem tartozó becskereki vámdíjszabást. E közlés ellenére a defter végén, mint fentebb olvasható a becskereki vámdíjakat újra leírták. Ezután „A gyalogostól és a lovastól átkelési illeték nem szedése miatt érkezett rendelkezésiben újra leírták, hogy Szokollu Mehmed pasa nagyvezér a becskereki vámjövedelmekről a kincstár javára lemondott. Ennek az 1578 májusában megírt rendelkezésnek a címzettje „a szultáni kincstár egykori defterdárja, a jelenleg Temesvár összeírására rendelt Haszán" volt. Ezt a hiányos címzést azonban ki kell egészítenünk azzal a korábbi, 1578. jan. 20-án kelt rendelkezés adatával, mely szerint Haszán a gyulai és a csanádi szandzsák összeírására is megbízást kapott (ld. A gyulai szandzsák, im. 13.). Ezért neve az 1579. évi defterünk első oldalán is olvasható: „Megszerkesztette azt a szegény Haszán, a boldogságos szultáni udvar egykori defterdárja, mint biztos" (ld. uo. 35-36.). 237. SZENDIMITAR és 238. CSARBAEGYHÁZ puszta, a nevezetthez tartozik. 1 1567-ben: ráják nélkül. 1579-ben: Szendimitre és Csarbaegyház puszta, ráják nélkül. Mindkét puszta jövedelmét 1567-ben és 1579-ben Becskerek város jövedelmével összesítve vették nyilvántartásba. 1. Szendimitar, illetve Szendimiter azaz Szentdemeter puszta azonos a Nagybecskerektől É-ra fekvő Szentmitra pusztával (Milleker, Délmagyarország, 8.), ld. a 75.000-es térképen Magyar-St.-Mihály Ny-i határán Sz. Mitra psz. Csarbaegyház puszta Szentdemeter É-i szomszádságában a Cserba nevű határrész helyén feküdt, ld. a 75.000-es térképen. Milleker szerint is itt, Jankahídtól NyÉNy-ra van a Cserbapart halom és a Cserba mocsaras határrész (im. 8.). 239. KURA 240. OKÁN és 241. OBRADOFCSE puszták a nevezetthez tartoznak. 1 1567-ben és 1579-ben: ráják nélkül. Mindhárom puszta jövedelmét 1567-ben és 1579-ben Becskerek város jövedelmével összesítve tüntették fel. 1. A három közül Okán pusztáról tudjuk, hogy a Nagybecskerek melletti Elemér falu ÉNy-i szomszédságában levő Okány nevű határrész (ld. a 75.000-es térképen) helyén fekhetett. Ennek környékén lehetett Kura és Obradofcse, illetve Obradovce puszta is. Valószínű ezt a Kura pusztát kereste Milleker is, de hosszas magyarázgatások (ld. im. 11-14.) után sem tudta meggyőzően lokalizálni, noha az általa idézett forrásban Kura együtt fordult elő azzal a Kuche helynévvel, melyet Elemér falu DDNy-i határrész neveként megtalált.
