Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)

SZOKOLLU MEHMED PASA NEGYVEZÉR (1565-1579) KEGYES ALAPÍTVÁNYA A CSANÁDI SZANDZSÁKBAN

tünk arról is, hogy a Szokollu Mehmed nagyvezér kegyes alapítványához tartozó malmainak károkat okozó új vajai malom tulajdonosa egy Turgud nevű ziámet-birtokos (magasabb rangú személy) volt. Sajnálatos viszont, hogy egyik iratból sem tudható meg, hol voltak azok, a nagyvezér kegyes alapítványához tartozó malmok, melyeknek a Becskerektől oly távol fekvő, a Temesvárhoz közeli Vaja falunál, a Béga folyón létesített új malom károkat okozhatott. Szokollu Mehmed pasa nagyvezérnek Temesváron is volt kegyes alapítványa, (ld. Gökbilgin, M. T., XV-XVI asirlarda Edirne ve Pasa livasi, vakiflar-mülkler-mukataaler [Edirne és a Pasa livája a 15-16. században] Istanbul 1952., 514.), de ennek ingatlanait nem ismerjük, közöttük talán malom is lehetett. Szokollu Mehmed pasa újabb kegyes alapítványa 1567-ben: A kegyes vezír, előkelő jeladó, a világ rendjét, a népek ügyeit éles elmével igazgató, helyes ítéletével az emberek dolgait tökéletesítő, a hatalom és a boldogulás építményének alapot teremtő, a boldogság és a kiemelkedés pilléreit erősítő, a legmagasabb király (Allah) jótéteményeinek kegyével övezett Mehmed pasa nagyvezér — tegye tartóssá nagyságát a végtelenül magasztos Allah — új ingatlantulajdonai, melyekből a boldogságos udvar padisahja felséges ingatlantulajdon-levele és határleíró levele szerint kegyes alapítványt létesített a csanádi livában. 1579-ben [A fenti feljegyzést szó szerint átmásolták, amit a szokásos szavakkal indokoltak meg]: Mivel ez a régi szultáni defterbe a fenti módon bejegyeztetett, az új szultáni defterbe is beíratott. 1567-ben: A nevezett kegyes alapítványok a szultáni határleíró levél szerint az elkülönített és kijelölt határon belül az alábbi ingatlantulajdonokból állnak: Dolna [Dőlni: Alsó] Elemér és Orlohát nevű falvak, továbbá Aradi, Iszkenderes, Lovas, Szeleus és Udvar nevű puszták, valamint a Becskerek városban levő öt malom és a malmok közelében fekvő üres telkek, és Csontoka sziget réttel, Pencvár* sziget réttel és üres telekkel, Vargyú sziget a nevezett város templomával szemben és a nemes dzsámi, a fürdő és a boltok, a szőlő és a négy ház. Ezeken kívül vannak az újabban [Szokollu Mehmed] tulajdonába adott, majd a kegyes alapítványokhoz csatoltak: Becskerek város és annak határán belül fekvő Szentmihál, Górna [Górni: Felső] Elemér, Hecska másik nevén Szentgyörgy, Batka, Botos, Toraka, Deszka, Szentgyörgy és Csonatszék* nevű falvak, valamint Szentdimitar, Csarpaegyház, Kura, Okán, Obradofcsa, Dég, Szilas, Farkasdin, Dolna és Górna [Dőlni és Górni: Alsó és Felső] Pétre, Süni* Rárós, Szalpán, Sózó másik nevén Hegyös, Szegfalu* és Kenderes nevű puszták, illetve ezek földjei és tartozékai.

1 A rájáktól és vándorlóktól járó harádzs-adó, kapuadó, gabona és más effélék adója, juhadó, vásári és piaci vám és mértékpénz, bírósági pénz, birka-, marha- és sertésvám, a nevezett falvak rajaitól és más kívülről Becskerek városba érkezőktől hídvám, továbbá büntetéspénz, bírságpénz, hagyaték, elbitangolt állat, megszökött jószág, gazdátlan tárgy, eltűntek vagyona, valamint Kulpin-halászóhely, Bala Blata-halászóhely*, Barnad-halászóhely és Szabadfok-halászóhely jövedelme, sóvám, gyertyaöntési illeték, haltized, hajókormányadó, monopolje [bor eladása] és nem mohamedánok menyaszszonyadója, mohamedánok szőlőjének dönüm-adója,

2 földbirtoklási illeték, a dombok, a hegyek, a folyók, a fák és minden egyebek mohamedán jog szerinti és a nem kánoni