Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)

BEVEZETÉS

Kászim pasa sem maradt sokáig becsei és becskereki szandzsákbég, mert mint ismeretes az 1552. évi török hadjárat egyik következménye volt július végén Temesvár eleste, mely nemcsak egy új szandzsák, hanem egy új beglerbégség központja is lett. Ide nevezték ki 1552 augusztusában beglerbégnek Kászim pasát, akinek javadalmazását a következő hónapban 800.000 akcse jövedelmű hász-birtokban állapították meg.

10 Temesvár eleste után Lippa, majd a többi Maros menti vár, közöttük Csanád és velük együtt szinte az egész Temes-vidék török kézre került. Egy idő múlva elkezdték a frissen meghódított területek közigazgatási átszervezését. Ez egyik napról a másikra nem történhetett meg, mert ezeken az újonnan elfoglalt részeken nemcsak a városokat és falvakat, hanem a pusztákat is össze kellett írni, hogy ezeket a területeket teljesen beleilleszthessék az oszmán birodalom közigazgatásába. A hódítás megszilárdulása után alakították csak ki itt a temesvári és a csanádi, valamint a Maroson is átnyúló lippai és aradi szandzsákot. A temesvári, a lippai és feltehetőleg az aradi és a csanádi szandzsák összeírása is 1554-ben készült el.

11 A csanádi szandzsák a magyarországi területeken megszervezett szandzsákok között a kisebbek, a kevésbé jelentősek közé tartozott. Erre engedhet következtetni a szandzsákbégeknek adott hász-birtokok jövedelme is, ami talán nem annyira az egyes szandzsákok nagyságára, mint inkább azok székhelyéül szolgáló várak jelentőségére utal. így például az egyik korabeli kimutatás szerint az 1575-1578-as években a szandzsákbégek közül a csanádi 240.300, ill. 280.010, a lippai 311.423, ill. 305.193, a gyulai 330.000, ill. 350.000 akcse, de a szegedi 432.608, az isztolni belgrádi (székesfehérvári) 436.262 vagy az esztergomi (a később Székesfehérvárra kerülő Ali bég) 436.262 akcse jövedelmű hász-birtokot kapott. A jövedelem nagyságát esetenként meghatározhatta a kinevezett személy tekintélye is, pl. az előbbi kimutatás szerint Feridun Ahmed bég a kancellária korábbi vezetője (nisándzsi) 1577. augusztus 24-én megkapta a szendrői szandzsákbégséget és mindjárt 500.000 akcse jövedelmű hász-birtokot juttattak neki.

12 10 Ld. az Ahmed pasa második vezírnek 1552. szeptember 19-én küldött szultáni utasítást, Isztanbul, Topkapi Szarayi Kütüphaneszi, Koguslar K. No. 888. f. 446. 11 A temesvári szandzsák 1554. évi összeírására ld. ENGEL PÁL.: A temesvári és moldovai szandzsák törökkori települései (1554-1579). Szeged 1996. c. kiadványt. A lippai szandzsák 1554. évi összeírását az isztanbuli levéltárban (Basbakanlik Oszmanli Arsivi) őrzik, jelzete Tahrir defterleri No. 292., mikrofilmfelvételét hazahoztam, megtalálható a Magyar Országos Levéltárban. Ebben az összeírásban említették meg az aradi és a csanádi szandzsákokat mint már meglevőket; valószínű a két szandzsák első összeírása is 1554-ben készült el, de nem maradtak fenn. Szükséges azonban itt ismét hivatkoznunk arra a szultáni utasításra, melyet a temesvári beglerbégnek 1560. július 31-én küldtek meg: „Mivel a nevezett vilajet defteréit elrontották, az újbóli összeírás szükségessé vált, ezért most az összeírást elrendelve megparancsoltam, hogy a vilajet összeírójának minden módon a segítségére légy." Ezt a rendelkezést ugyanekkor megküldték a temesvári vilajethez tartozó lippai, aradi és csanádi bégnek is. Isztanbul, Basbakanlik Oszmanli Arsivi, Mühimme defterleri No. III. p. 464. E rendelkezések teljes szövegét magyar nyelvű fordításban közöltük A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása c. kiadványban, p. 12. és 28. sz. jegyzet. Ismereteink szerint a temesvári vilajet (beglerbégség) szandzsákjairól az idézett szultáni rendelkezés kelte (1560. július 31.) előtt csak 1554-ben készült összeírás. 12 Isztanbul, Basbakanlik Oszmanli Arsivi, Kamii Kepeci No. 262. Feridun Ahmed bégnek idéztük fentebb (ld. az 1. sz. jegyzetet) a szultáni okleveleket tartalmazó két kötetes munkáját. Feridun életrajzi adataira és munkásságára ld. FRANZ BABINGER: Die Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke. Leipzig 1927. 106-108., de vö. K. HOLTER: Studien zu Ahmed Feridun's MünSeat es-selatin, in: MIÖG XIV. Ergánzungsband (1939) 429-451.