Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)

SZOKOLLU MEHMED PASA NEGYVEZÉR (1565-1579) KEGYES ALAPÍTVÁNYA A CSANÁDI SZANDZSÁKBAN

kender- és káposztaadó sertésadó menyasszonyadó hordóadó Aradi tava jövedelme hagyaték, eltűntek vagyona, gazdátlan javak, elbitangolt és szökött jószág árából és vám bevételéből esetleges büntetéspénzek, mezei kártevés bírsága és a föld birtoklási illeték bevételéből 60 75 5 10 15 10 50 kender- és káposztaadó sertésadó menyasszonyadó hordóadó Aradi tava jövedelme hagyaték, eltűntek vagyona, gazdátlan javak, elbitangolt és szökött jószág árából és vám bevételéből esetleges büntetéspénzek, mezei kártevés bírsága és a föld birtoklási illeték bevételéből és egyebekből 8 12 15 15 50 62 80 1. Dolna (recte: Dőlni) Elemér azaz Alsóelemér falu azonos a Nagybecskerek közelében ÉNy-ra fekvő Elemér faluval, ld. Lipszky térképén: Elemér és a 75.000-es térképen: Alsóelemér és Felsőelemér. Korszakunkban azonban kissé távolabb esett a két falu egymástól, mint azt a 75.000-es térkép feltünteti, ld. még alább (Orlohát falu összeírása után) Dőlni Elemér falu határleírását. 230. ARADI, 231. ISZKENDERES és 232. LOVAS puszták.

1 1567-ben: A nevezett [Dőlni Elemér] faluhoz tartoznak. Ráják nélkül. A nevezett falu lakosai birtokában. 1579-ben: A nevezett [Dőlni Elemér] faluhoz tartoznak. A nevezett falu lakosai birtokában. 1567-ben és 1579-ben a három puszta jövedelmét a nevezett falu jövedelmével összesítve jegyezték be. 1. Aradi puszta nevének emlékét Alsóelemér falu D-i szomszédságában Alsóaradi és Felsőaradi őrzi, de az egykori Aradi puszta ezek mellett Ny-ra, a „Stari Aradac" (Ó-Aradac) nevű helyen állt, ld. a 75.000es térképen (és vő. Milleker, Délmagyarország, 7.). Az Iszkenderes helynév azonosítása nem sikerült, bár tisztán olvasható. A három puszta lokalizálására ld. Dolna Elemér határleírása végén: „Aradi, Iszkenderes és Lovas puszták helyei is a nevezett falu határán belül levő régi földművelési területeik". A falu határán belüli fekvésük pontos meghatározására azonban itt sem kapunk támpontot. 233. ORLOHÁT falu.

1 1567-ben: A nevezett falu a régi részletes defterben mint Orlohát puszta Csurog [Csorog?] és Csura között íratott be. Most az új összeíráskor falunak találtatott és az új szultáni defterbe faluként jegyeztetett be. Amikor az új defter a világ menedékhelye trónusának lábához előterjesztetett és jelentetett, az kegyesen elfogadtatott és megerősíttetett. A nevezett faluban letelepült ráják és vándorlók dzsizje-adója, kapu-adója, gabonatizede, juhadója és a mohamedán törvény szerinti valamennyi egyéb adója, illetéke és a nem kánoni [nem mohamedán törvényű] adója mindenképpen a kegyes alapítvány részére igazgattatnak. Abba kívülről soha semmiképpen ne avatkozzanak be, azt ne akadályozzák és ne akadályoztassák. Mivel ez megparancsoltatott, az új szultáni defterbe a fenti módon jegyeztetett be. Puhina Bogutovity nős, Ilija Bujity nős, testvére Bozsa nőtlen, Grujan Radics nős, Gyura Bijity* nős, Malko Bogutovity nős, Icsvetko Blazsovity nős, Kozma Durman nős van 20 juha, testvére Gyuragy nőtlen, Isztojan Bucsity nős, fia Gyuragy nőtlen, Jovan Tatity nős, Szubota Radics nős, Balas Barity* nős, Dimitre Donkity nős, fia Rado-