Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)

A BECSKEREKI NÁHIJE A CSANÁDI LIVÁBAN

1. Csenta falu azonos a Béga folyó alatt, a Veliki Kulpin tó melletti Csenta (Lepoldova) községgel. Ld. az 1723. évi Mercy-féle térképen: Czentha. A falu az 1760/61. évi betelepítés után Leopoldova, majd 1888-ban ismét Csenta lett (Borovszky, Torontál 36.); Lipszky térképén még Leopoldova néven található. 2. Azonos az aldunai Szurdok kikötő nevével, melyet fentebb Módos város átmenő forgalmával kap­csolatban ugyanígy írtak le. 3. Az 1579. évi összeíró az 1567. évi összeírásban lejegyzett rendelkezés szövegének másolása közben egy egész sort kihagyott. Ennek a sornak a fordítását szögletes zárójelben közöltük, mert nélküle a szöveg értelmetlen maradna. 4. Ez a rendelkezés helyes bejegyzésének az igazolása. Bár ez a helyeslés a szöveg elolvasása nélkül történhetett, mert mint látható a rendelkezésből egy sor kimaradt. 5. Ld. fentebb a Csenta falu összeírásának elejére bejegyzett rendelkezés szövegét: családonként 2-2 kile búzát és 2-2 kile árpát kellett adni. 1579-ben azonban az ismételten bejegyzett rendelkezés ellenére már több gabonatized fizetési kötelezettségét írták elő. Az árpatizedet is magában foglaló kevert tizedre vo­natkozóan ld. a bevezetőt. 6. Olyan állóvíz kapott Sulmos, illetve Sulymos nevet, melynek felszínén az ehető termésű „súlyom" (trapa natans) növény tenyészik; ilyen Sulymos halászóhely volt Becsej város mellett is, ld. fentebb. 222. ÓNOS puszta a nevezetthez tartozik. 1567-ben és 1579-ben: A nevezett [Csenta] falu közelében, a nevezett falu lakosai kezén. A jövedelmét 1567-ben és 1579-ben a nevezett falu jövedelmével összesítve je­gyezték be. 1. Ónos puszta azonos volt Olnas faluval, mely a Csentától (Leopoldova) Periasz városba vivő úttól K­re, Olnas várának egykori romja környékén feküdt (ld. Bárány Á., Torontál vármegye hajdana, Buda 1845., I. 83., idézte Milleker, im. 36-37.); összeírásaink szerint Csenta falu közelében volt. 223. HARKÁN falu Becskerekhez tartozik. 1 1567-ben: Vég Máté nős, János szolga nőtlen, Petár Menhár nős, unokatestvére Miklós nőtlen, unokatestvére János nőtlen, Nagy Bálás nős, fia Tomás nőtlen, Bódog András nős, fia Máté nőtlen, fia Pál nőtlen, fia Mátyás nőtlen, testvére Dimitre nőtlen, Máté Demesköz nős, 2 fia Farkas nőtlen, fia Lukács nőtlen, Bódog Tomás nős, fia Pet­ra nőtlen, fia Ferenc nőtlen, fia Gergel nőtlen, Vég Jakab nős, testvére Márton nőtlen, testvére Jankul nőtlen, testvére Bálás nőtlen, Harina* Tomás nős, testvére Gergel nőt­len, Kóbor* Bálind nős, Sipos Miklós nős, fia Máté nőtlen, fia Benedik nőtlen, István Gáncs* nős, fia Márton nőtlen, fia László nőtlen, fia Jancsa nőtlen, Botos Benedik nős, fia Máté nőtlen, fia Gyurka nőtlen, Boldizsár László nős, Pétre Bálik nős, testvé­re Pál nőtlen, Márton Isztari nős, Pál Csicsó nős, fia Simon nőtlen, fia Bálind nőtlen, fia Miklós nőtlen, Tót Pétre nős, fia Gergör nőtlen, András Ráti* nős, fia Mihál nőt­len, fia Alberd nőtlen, fia Lőrinc nőtlen, Kovács Lőrinc nős, Tar Márton nős, Dimitre a nevezetthez tartozik, Kis László nős, fia Gergör nőtlen, Kovács Antal nős, Nagy Pétre nős, fia Lukács nőtlen, Cserkes András nős, fia Máté nőtlen, Szilas János nős. A családok száma: 25. 1579-ben: Dancs Bálás nős, fia Tomás nőtlen, Bódok Pétre nős, testvére Márton nős, Pálfi Andriás nős, fia Lőrinc nőtlen, Pálfi Mihál nős, fia Bálás nőtlen, fia István nőtlen, Bódok Máté nős, testvére Pál nőtlen, testvére Matiás nőtlen, testvére Gilerd nőtlen, Menhár Petár nős, Tót Anbrus nős, fia Anbrus nőtlen, testvére Gergör nőtlen,

Next

/
Oldalképek
Tartalom