Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)
A BECSEJI NÁHIJE A CSANÁDI LIVÁBAN
büntetéspénzekből, hagyatékból, eltűntek vagyonából, gazdátlan javakból, elbitangolt és szökött jószág árából 3500 a város átkelési illetéke 18000 a vám (gümrük) bevétel vásári és heti piaci vám (bádzs), bírósági idézés illetéke 21 és piaci [ellenőrzési] pénzek bevételéből 12660 büntetéspénzekből, hagyatékból, eltűntek vagyonából, gazdátlan javakból, elbitangolt és szökött jószág árából 3900 A becsej i kikötő [vámilleték] szabályzata 22 Az említett kikötőn átkelő és átmenő lovas után 2 pénz, a gyalogos után l-l pénz, a megrakott nagy araba-szekér után 6 pénz, a kocsi után 4 pénz, a hordóval érkező bor minden hordója után tizenkét és fél akcse azaz huszonöt pénz szedendő. Miután a hajóval érkező bornak minden hordója után a tizenkét és fél akcse vám (gümrük) beszedetett, ha most valaki városi lévén azt saját fogyasztásra házába vinné, semmi sem szedendő, de ha valaki házában borkimérést (mejháne) csinálva azt eladná, tőle 30 pénz hordóadó szedendő. A hajóról kirakodva, araba-szekérre átrakva, ha azt másik helyre vinnék, minden hordó után 4 akcse vám (gümrük) szedendő. A Bécs felé menő minden darab marha után 25 pénz vám (gümrük) szedendő, de ha az levágás vagy [igavonásra] használás végett átmenő ökör volna 2-2 pénz, ha tehén lenne l-l pénz és 4 birka után 1 pénz, továbbá 100 darab marhabőr után 125 akcse, 100 darab birkabőr után 25 akcse és 100 darab báránybőr után 12 1/2 akcse [a vám]. Ha kereskedő érkezne áruval, ami csuha-posztóféle, fűszeráru és más élelmiszer vagy ruhanemű és ha bármi más volna ezer [akcse érték] után 30 akcse vám szedendő. A város lakossága és a vár népe által a saját élelmezésükre hozott áruk után semmi sem szedendő. A kis rétet lekaszálva, az általuk házaikba vitt széna, nád vagy tűzifa és zsákban vitt liszt vagy más efféle után, amit a piacon nem adnak el, semmi sem szedendő. Száz darab sóból 1 darab só, a másik helyre menő hal ezer akcse értéke után 30 akcse vám szedendő. A Tisza folyóban fogott halból tized szedendő. A tavakban és a [halban bő] halászóhelyeken fogott halból a fele szedendő. A révbe jövő-menő és ott kikötő, összes áruját eladó majd eltávozó nagy hajó után 4 akcse, közepes után 2 akcse és a naszád 23 után 1 akcse hajókormányadó szokott szedetni, mivel ez régi törvény. Mivel az előző részletes defterbe beíratott és bejegyeztetett az is, hogy a nemes parancs ellenére ennivalójukat, élelmiszerüket fizetés nélkül, ingyen ne szedjék el, futár-kocsijaikat ne vegyék el és magukat azokkal ne szolgáltassák, most ez az új szultáni defterbe is ugyanígy feljegyeztetett. 1. Becsej, illetve Becse város azonos a Tisza bal partján fekvő Törökbecse várossal, ld. Lipszky térképén (Milleker B., Délmagyarország középkori földrajza, Temesvár 1915., 6.). A város és a vár neve az 1387-ből fennmaradt egyik adat szerint Beche illetve Bechey volt. Becse város már „1440-ben szárazi és vízi vámjával tűnik fel" (mindkét adatot Milleker közölte, im. 6.). A város kereskedelmi forgalmáról összeírásaink is szólnak, ld. alább a becseji kikötő vámilleték szabályzatát. A Becsére vezető utakról jó tájékoztatást nyújt Blazovich, im. 52. és 57., illetve a 14-16. századi úthálózati térképe. 2. Kum helyett az 1579. évi összeírásban a fiú neveként: Kun István.
