Káldy-Nagy Gyula: A csanádi szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása - Dél-Alföldi évszázadok 15. (Szeged, 2000)

BEVEZETÉS

tantól várható jutalom is sarkalta őket. Miután az 1567-ben elkészített deftereket elvitték Isztanbulba, a szultán 1568. február 27-én elrendelte, hogy a régi szokásnak és törvénynek megfelelően az új összeírás során „talált" minden egyes személy után a beglerbég 1 aranyat, a defterdár pedig 12 akcsét kapjon.

27 Megkülönböztetett figyelmet érdemel a kötet végén a Szokollu Mehmed pasa által létesített kegyes alapítványnak (vakuf), Becskerek városnak és a hozzátartozó falvaknak az összeírása.

28 Ismeretes, hogy csak magántulajdonban levő ingatlanból lehetett vallási célú, kegyes alapítványt létesíteni. Egy-egy puszta vagy egy teljes falu pedig csak szultáni ajándékozás révén kerülhetett valakinek a tulajdonába. Különösen ritkán fordult elő egy város öröktulajdonba való ajándékozása. Az alapítványhoz azonban a pasa által vásárolt más ingatlanok, sőt ingóságok is tartoztak. így pl. 2500 juh, 250 paripa, 600 ökör, 14 bivaly, Becskerek városban egy fürdő, 22 bolt, Temesváron 5 bolt, egy szállóház, melyben 6 bolt és számos lakás volt.

29 A csanádi szandzsák két összeírása minden bizonnyal jó segítséget nyújt a névtudomány, a történeti földrajz, a településtörténet, a demográfia, a belső migráció és nem utolsó sorban helytörténet iránt érdeklődők számára. Esetenként kellemes meglepetésben is lehet részünk. így jártam magam is, amikor Borovszky Samu sokat forgatott Csanád vármegye története című munkában olvastam: „Az 1552. évi török hadjáratban Királyhegyes is elpusztult. ... A Gyula bukását követő évtizedek nem kedveztek a falualakulásoknak. Királyhegyesből sem lett semmi, legfeljebb puszta."

30 Megnéztem összeírásainkat: 1567-ben Királyhegyesen 22 és 1579ben 37 családot vettek nyilvántartásba. *** Kedves kötelességünknek tartjuk itt is kifejezni hálás köszönetünket a kötet szövegének nagyon figyelmes nyomdai előkészítéséért Pipiczné Szabadvári Tündének és a csanádi szandzsák első térképének megszerkesztéséért és megrajzolásáért Kratochwill Mátyásnak. A kötet megjelenéséért külön köszönetet kell mondanunk Blazovich László tudomány szerető, fáradságot nem ismerő munkájáért. 27 Isztanbul, Basbakanlik Oszmanli Arsivi, Mühimme defterleri No. VII. p. 322. 28 Szokollu Mehmed pasa pályafutásáról nagyon jó összefoglalót írt G. VEINSTEIN, in: Encyclopaedia of Islam vol. IX. Leiden 1997. 706-711. A vallási célú kegyes alapítványra ld. J. R. BARNES: An Introduction to Religious Foundations in the Ottoman Empire. Leiden 1987. 29 Az 1573-ban kelt török oklevél magyar nyelvű fordítását közölte KARÁCSONY IMRE: Török-magyar oklevéltár. 103. 30 BOROVSZKY SAMU: Csanád vármegye története. 284.