Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és a Alföld szélén - Dél-Alföldi évszázadok 14. (Szeged, 2000)

VÁROSOK, MEZŐVÁROSOK ÉS KÖZPONTI HELYEK AZ ALFÖLDÖN ÉS AZ ALFÖLD SZÉLÉN

A jogi és a centralitási helyzet közti összefüggés az alföldi régióban, a Nyugat-Dunántúlon és északon, a. Az Alföld és az Alföld-szél megyéi és közigazgatási egységei Jogi helyzet 40 pont 31-40 21-30 16-20 11-15 6-10 1-5 ism. Összesen % felett pont pont Pont Pont pont pont pont Szám Királyi szabad város 2 2 4 1,2 Földesúri város 1 2 3 1 1 8 2,5 Oppidum többször nevezve 7 16 26 62 9 120 37,2 Oppidum 1490 után 1 9 31 19 60 18,6 Oppidum egyszer említve 23 31 3 57 17,6 Vásár és piactartó falu 1 28 44 1 74 22,9 Összesen 3 2 12 18 37 144 103 4 323 100,0 Ezek %-a 0,9 0,6 3,7 5,6 11,5 44,6 31,9 1,2 100,0 100,0 b. A Nyugat-Dunántúl hét megyéje és Északkelet három megyéje

1 Királyi szabad város 2 - - - - - 2 0,9 Földesúri város - 1 2 - ____ 3 14 Oppidum többször nevezve - - 6 12 30 40 1 - 89 41,6 Oppidum 1490 után - - - - 1 18 5 - 24 11,2 Oppidum egyszer említve - - - - - 15 12 - 27 12,6 Vásár- és p

iactartó falu - - - 3 1 14 54 = 69 32,2 Összesen 2 1 8 12 32 87 72 - 214 99,9 Ezek %-a 0,9 0,5 3,7 5,6 15,0 40,7 33,6 - 100,0 c. Az a. és b. táblázatok összesítésének egyesítése Központi helyek az ország 5 3 20 30 69 231 175 4 537 34 megyéjében Ezek %-ai 0,9 0,6 3,7 5,6 12,8 43,0 32,6 0,7 100,0 172 Itt a 30-32. j.-ékben közölt adatokat foglalom össze, északkeleten kihagyva Hevest, amelynek adatai az Alföldnél szerepelnek. Mivel később változtattam a centralitási pontrendszeren, néhány esetben eltérnek az ott közölt táblázatoktól a centralitási kategóriák. Pl. Sopron az új pontozás által a 40. pont feletti kategóriába ugrott.